Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Csernavölgyi István ma már a Budai Egészségközpontot vezeti.
Interjút adott a Népszavának az OTP-s Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont új vezetője, a kardiológus Csernavölgyi István, akit két éve, a Covid-járvány első évében statáriális gyorsasággal menesztett Kásler Miklós akkori emberierőforrás-miniszter. Csernavölgyi ezt megelőzően a székesfehérvári Szent György Kórház főigazgatója volt:
A vizsgálat szerint nem hibázott a leváltott székesfehérvári kórház-főigazgató
Nem Csernavölgyi István, hanem más követte el a mulasztást, amelyre hivatkozva április közepén statáriális gyorsasággal menesztette a vezetőt Kásler Miklós. Sőt, a kórház lezárult belső vizsgálata szerint éppen az hibázott, akire a leváltása után átmenetileg rábízta az intézményt az erőforrásminiszter.
A beszélgetésben igen változatos témák kerültek elő, de a hangsúly természetesen az egészségügy volt – és nem csupán a magánszféra. Szóba került a koronavírus-járvány, a szabad ágykapacitás és a várólisták is. Csernavölgyi beszélt arról is, hogy a szolgálati jogviszony a járvány alatt erősen korlátozta az orvosok szabad mozgását. Azonban
május végén a felmondási tilalom véget ér, így őszre kiderülhet, hogy marad-e elég orvos az állami kórházakban.”
Megosztotta azt is, hogy a hosszútávó terveiket arra alapozzák, hogy „változik a biztosítási környezet, és mindenkinek lesz lehetősége hozzáférni a magánszolgáltatásokhoz akár kiegészítő biztosítással vagy hasonló, öngondoskodási finanszírozással hozzáférni.” A kérdésre, hogy ez azt jelenti, lesz magánbiztosítás, az orvos azt mondta:
Nem látok a jövőbe, csak arra utaltam, hogy mint minden magánszolgáltató, mi is látjuk, érezzük, hogy a váratlan betegség a családoknak milyen súlyos pénzügyi krízist okoz. A Covid-járvány ideje alatt csökkentett kapacitással működött az állami ellátás, ezért érezhetően sokan a magánszolgáltatókhoz fordultak ellátásáért. S ezt a betegek többsége zsebből fizette. Nyilvánvaló, hogy a forrásoldalt, az egészségpénztári és biztosítói környezetet meg kell teremteni a magánszolgáltatások mögé, de ehhez párbeszéd kell a biztosítók, a pénztárak, a kormányzat és a magánpiac szereplői között is.”
Szerinte a várólista „nem feltétlenül csak attól generálódik, hogy nincs kapacitás. Az elmúlt két évben az ellátóknak a Covid-betegekre kellett koncentrálniuk, át kellett alakítaniuk a struktúrát, az ágyaik egy részére még most sem vehetnek fel beteget, még mindig fönn kell tartaniuk a Covid-ellátásra”.
Csernavölgyi István azt is mondta: náluk jelenleg műtét típusonként más és más, 140 és 280 nap között változik a várólista. Ugyanakkor állította, ők már visszaálltak az eredeti működésre, de őszre újabb hullám, a pandémia megerősödése várható, ami alapvetően befolyásolhatja a várakozási időket is.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
Havi 220 ezer forintot fizetett a család a magánintézménynek.
Arról kérdeztük a tiltakozókat, hogy szerintük mit szimbolizál az uradalom.
Korábban a hét végéig szabott határidőt arra, hogy Moszkva tegyen lépéseket az ukrajnai háború befejezésére, különben új szankciókkal kell szembenéznie.