Az elmúlt évtizedben sosem volt olyan bizonytalan a környezet a tervezéshez, mint most – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint mindez nem akadályozhatta meg őket abban, hogy világos célokat tűzzenek ki.

Mindez egy mondatban:

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz

– foglalta össze a több száz oldalas dokumentum lényegét Varga.

A tárcavezető szerint bár néhány hónapja még úgy látszott, hogy túljutottunk a 2020-as válságon, ígéretesek voltak a főbb számok, ám most azzal kell számolni, hogy az előttünk álló években, évtizedben az eddiginél is súlyosabb válságokkal, fenyegetésekkel, bizonytalanságokkal kell szembenézni.

Veres Viktor

Az ukrajnai háború elhúzódni látszik, ami egyre komolyabb gazdasági hatással is jár, ezért a feladat az volt, hogy olyan költségvetést készítsenek elő, ami számol a brüsszeli szankciók hatásaival, az energiaválsággal, az inflációval, az európai és világgazdaság bizonytalanságaival – mondta a pénzügyminiszter. Varga szerint a költségvetés célja, hogy megvédjék az eddigi eredményeket, a rezsicsökkentést, kellő tartalékot építve, növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot, gondoskodni a magyarok biztonságáról.

A fő számokról szólva elmondta:

• a GDP 4,1 százalékkal nőhet,
• az államháztartás hiánya 3,3, a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 3,5 százalékra csökkenhet,
• az államadósság a GDP 73,8 százalékára csökkenhet 2023 végére,
• és 5,2 százalékos lesz az infláció

Minden szép és jó lesz jövőre a költségvetés szerint... feltéve, hogy...

Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat - így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.

A két alapról elmondta, hogy egyrészt azoknak köszönhetően védenék meg a lakosságot az energiainflációtól, másrészt az eredetileg tervezett 2024 helyett már 2023-ban elérnék a NATO által elvárt 2 százalékot a hadi kiadások.

Ugyanakkor Varga szerint ez nem kivétel, hiszen szinte minden területre több pénz fog jutni, mint korábban: így például a nyugellátásokra 730 milliárd forinttal költenek többet, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal, családi támogatásokra 450 milliárddal fordítanak többet. (Az más kérdés, hogy ez az állam kiadására vonatkozik: a nyugdíjak emelése az inflációhoz köthető, a nyugellátások teljes kiadása ezen túl még attól, hányan részesülnek belőle. A családi támogatásokba pedig beletartoznak az államilag támogatott hitelek is, az emelkedő kamatkörnyezetben pedig nagyobb összegű kamattámogatásokat lesz kénytelen fizetni az állam a hitelek után a bankoknak.)

Veres Viktor

Kövér László arról beszélt, hogy terveik szerint július 18-án legkésőbb, adott esetben 15-én tudják elfogadni a költségvetést.

Varga kérdésre válaszolva elmondta, hogy azért vették ki a rezsicsökkentés alól a kkv-kat és az önkormányzatokat, mert „ez egy családbarát kormány” és alapvetően a családokra kívánják az elért eredményeket helyezni. Az önkormányzatokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy „alapvetően” látják a tartalékokat a büdzsékben, így ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is. A miniszter szerint ugyanakkor "a rezsivédelmi alap szolgálhat olyan célokat is a források rendelkezésre állása esetén, amelyek az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások és az egyházak megnövekedett energiaköltségét segíthetik majd”.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e a kormány, hogy a vállalatok áthárítják az extraprofitadónak nevezett megszorításokat a lakosságra, úgy fogalmazott, hogy piacgazdaság van, jól látható, hogy a korábban hozott ilyen típusú intézkedések sem jelentették azt, hogy a költség áthárítható. Ez azért nem egészen így van, erről itt írtunk korábban:

„Ne az emberekkel fizettessék meg" - mondta a kormány, majd jellemzően az emberek fizették meg az extraprofitadót

Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg". Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.

Egy másik kérdésre válaszolva Varga arról is beszélt, hogy az uniós források most sem jönnek, „és mint látható, a gazdaság tudja kezelni a helyzetet”. (Miniszterjelölti meghallgatásán azt közölte, hogy előfinanszírozásban már 300 milliárd forintot fizettek ki a pályázatok kedvezményezettjeinek.) Ugyanakkor a PM is több forgatókönyvvel számol, de bíznak abban, hogy a legutóbbi tárgyalások alapján az utolsó fázisában vannak a helyreállítási alap pénzeinek sorsáról. „Furcsa volna, ha két ország, Lengyelország és Magyarország nem kaphatna ezekből a pénzekből” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A katával kapcsolatban jelenleg egyeztetés zajlik, ám az jól látható Varga szerint, hogy sokan olyan kiskapukat használnak, amit nem kellene megengedni. A miniszter korábban többször jelezte, hogy itt mindenképpen változtatni készül a kormány.

A minisztert kérdezték arról is, mi lesz a Covid-járvány miatt bevezetett, és 2022-ben is megtartott iparűzésiadó-kedvezményről. Varga azt válaszolta: ez az év végén "kifut", jövőre tehát már újból a teljes összeget kell majd fizetniük a most 50 százalékos kedvezményben részesülő kkv-knak.