Senkinek a személyes döntéseibe nem szeretnék beleszólni – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón a kérdésre, mit üzen azoknak, akik külföldi nyaralást terveznek, és most a 400 forint környéki euróárral szembesülnek. Pedig három éve, amikor az akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnő már 325-ig gyengült a forint, minisztertársa, Varga Mihály még üzent is a külföldi utat tervezőknek: „Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.”

A belföldi nyaralás is nagyot drágult, de valamekkora áremelkedés külföldön is van. Aki pedig külföldre utazik, annak különösen nagy nehezítést jelent az, hogy a forint óriásit gyengült az elmúlt időben. Akár pénzt váltana az indulás előtt, akár a forintszámlájáról vonják le az euróban (vagy más országok helyi pénzében) megadott árat forintba átszámítva, sokkal rosszabb helyzetben van, mint ha tavaly nyáron ment volna ugyanoda. Tavaly június-július óta 11 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest, így aztán azokat kivéve, akiknek eurószámlájuk van, mindenki kapott egy jó erős érvet a belföldi turizmus mellett.

Juhász István András

De tényleg kapott? Egy franciaországi vagy egy máltai nyaralás például – bár alapból egyik ország sem tartozik az olcsó célpontok közé – sokkal kevésbé drágult az elmúlt egy évben, mint Magyarországon bármi. Ez az a két országa Európának, ahol a legkisebb az infláció, 5,8, illetve 5,6 százalékos, míg mi már 10,7 százaléknál járunk.

Nyilván igazságtalan lenne a teljes inflációs mutatót figyelni itt – aki nyaralni megy, az legfeljebb csak nagyon közvetetten szembesül azzal, hogy egy adott országban mennyivel lett drágább a konyhabútor, a mobiltelefon vagy a tankönyv, miközben az inflációt rengeteg ilyen, a belföldi fogyasztásnál fontos tétel alakítja. Mi ezért megnéztük azt az Eurostat adatai között, hogy a nyaralás alatti fontosabb termékek és szolgáltatások ára miként változott a magyarok néhány népszerűbb turistacélpontján és itthon.

A következőképpen számoltunk: Magyarország esetében megnéztük, mekkora volt az egyes termékek árváltozása az elmúlt egy évben. Minden más országnál pedig vettük egyrészt az ár változását, másrészt a forint gyengülését a helyi devizához képest, és ezeket szoroztuk össze, vagyis

az eredmény azt mutatja, ha valaki külföldön fizet az adott termékért úgy, hogy az euróban számolt árat forintról átváltva adja ki, akkor mennyivel lett ez a vásárlás drágább.

Mivel most még nincsenek meg a júniusi árakról az adatok, mindenben a 2021. május és 2022. május közötti drágulást néztük, és a forintárfolyamban is ezt a két hónapot hasonlítottuk össze. Ez idő alatt a forint az euróhoz képest 8,5 százalékkal gyengült, vagyis egy kicsit kevésbé, mint a tavalyi nyárhoz viszonyítva – 2021 májusában 354 volt a középárfolyam, idén májusban 384 –, az EU nem eurót használó országai közül Bulgária és Horvátország már az euróhoz kötötte a leva, illetve a kuna árfolyamát, tehát ott ugyanez az arány (a cseh koronához képest 11,9, a dán koronához viszonyítva 8,2, a lengyel zlotyhoz 5,2, a román lejhez 7,8, a svéd koronához képest 4,7 százalékkal gyengült a forint ugyanekkor). Néhány fontos terméknél a kedvenc nyaralóhelyeken és a környező országokban így ilyen drágulást látunk:

Ez alapján a legkisebb sokkhatás talán azokat fogja érni, akik Olaszországba vagy Máltára utaznak idén nyáron, és persze azokat, akik Franciaországba mennek, bár az alapból nem egy olcsó hely, de legalább az eredetileg is magas árai nem emelkedtek annyira fájóan tovább. Még Ausztriába is megéri átmenni, Görögország vagy Horvátország viszont okozhat kellemetlen meglepetéseket. A bulgáriai és csehországi nyaralás most már annyira nem tűnik versenyképesnek - és persze minél kevesebb benzinfogyasztással tudja az ember megoldani az utat, annál jobban jár.

A szálláshelyek árai

Ahhoz képest, hogy amúgy mekkora a drágulás az egész országban, a szálláshelyeknél igazán durva áremelkedéssel nem találkoznak idén a belföldön nyaraló magyarok, az éves alapon 8,3 százalékos drágulás az EU ötödik legalacsonyabbja – persze a népszerű turistacélpontok közül a máltai és a francia hotelek és szállók áremelkedése is kisebb volt a magyarországinál, de ha valaki Németországba megy, akkor is kisebb szálláshely-drágulást fog látni, mint itthon, egészen addig, amíg át nem kell számolnia az árat forintba.

De több ország is van, ahol a turisták nagyon kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek a foglalásnál: a portugál és a spanyol szálláshelyárak például közel 30 százalékkal ugrottak meg egy év alatt, de a görögországi 21 százalékos áremelkedés is kimondottan fájó. Persze mindehhez hozzá kell tenni, hogy tavaly a Covid miatt sok helyen kimondottan alacsony árakkal igyekeztek visszacsábítani a turistákat, tehát a bázishatás elég erős. Az árfolyamhatással nem számolva ez így nézne ki:

(Ha egy ország fölé viszi az egeret a térképen, vagy mobilról nézve rákattint, láthatóvá válik az ottani pontos érték, ahogy az is, hogy másokkal összehasonlítva mekkora az ottani drágulás.)

Ha pedig a forint gyengülésével is számolunk, akkor azt látjuk, hogy egész jó ötlet itthon maradni:

Így máris a máltai és talán a román árváltozás marad az egyetlen, amely még baráti. Ha valaki a horvát, a bolgár vagy az olasz tengerpartot választaná, annak forintba átszámolva negyedével, Görögországban pedig harmadával drágább lesz a nyári szállás, mint egy éve volt.

Közlekedés

A legjobb tanács mi más is lehetne: ne autóval menjen. Persze az üzemanyag drágulását így sem nagyon lehet megúszni, ha valaki messzire menne, de most tűnik egyre jobb ötletnek felülni egy vonatra vagy akár repülőre – a 3900 forintos plusz tétel mindjárt eltörpül egy benzinkút árai mellett. De nézzük, mi a helyzet azokkal, akiket ez az ár sem riaszt el az autózástól!

Ahogy elszálltak a világpiaci árak, úgy lett egyre kedvezményesebb a magyarországi, 480 forinton befagyasztott benzin- és gázolajár. Most már azért csak a második legkisebb éves benzindrágulás az itteni, mert Máltán 0 százalékos, ott több éves szerződéseket szokott kötni a kormány az állami energiacégekkel – az pedig, hogy a hiányt a központi költségvetésből pótolják ki, a turistákat a legkevésbé sem érdekli. Azt pedig nyugodtan feltételezhetjük, hogy nem Málta az a hely, ahova tömegesen autóval utaznak a magyar turisták (persze odaérve autót bérelni szoktak). Bárhol máshol Európában azonban az egekben járnak az üzemanyagárak, amikor pedig ezt a gyorsan gyengülő forintba számítjuk át, akkor még sokkal durvább, gyakran akár másfélszeres, vagy még nagyobb a különbség az egy évvel korábbihoz képest. Szóval az egészen biztos, hogy ha egy magyar külföldre utazik nyaralni, és mindenképp autóval menne, akkor tele tankkal érdemes átlépnie a határt. Az egyetlen kivétel, már persze Málta mellett, Olaszország, ott a 15 százalékos benzindrágulás a forint gyengülésével kombinálva is „csak” azt jelenti, hogy 25 százalékkal több pénzt vonnak le a benzinkúton a forintszámláról.

Megérkezve viszont kimondottan jó ötlet letenni az autót, és a helyi tömegközlekedéssel utazni, ahol csak lehet. A városokon belüli tömegközlekedés, de a vasút és a buszok áraihoz sem igazán nyúltak hozzá Európa sok országában az elmúlt egy évben, miközben a saját autóval történő közlekedés és természetesen a taxi is drágult az üzemanyagárak emelkedése miatt, így a tömegközlekedés egyre jobb alternatíva.

Ételek, italok

Irány Olaszország vagy Franciaország – ez alapból nagyon jó tanács, ha az ételekről van szó, és most akkor is az, ha nem a minőséget, hanem az egy év alatti drágulást vizsgáljuk. Aki átlépi a határt, az veszi észre igazán, hogy itthon mennyire elszálltak az árak. Magyarországé most az EU egyik legdurvább élelmiszerinflációja – nézzük ennek egy látványos példáját! Az éttermi árak itt egy év alatt 16,1 százalékkal nőttek, ami ahhoz vezetett, hogy rengeteg olyan ország van - Görögország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Portugália, de Svédország, valamint Írország is, sőt, Németország is épp csak kicsúszik ebből fél százalékponttal –, ahol

ha egy magyar beül étterembe, akkor a forintgyengülés és a helyi drágulás kombinálva kisebb áremelkedést okoz számára, mint amekkorával akkor találkozna, ha Magyarországon enne.

A legfontosabb kivétel azért Csehország, ahol a mienknél is sokkal durvább az ételdrágulás, és Bulgária is ezen a ponton kezdi elveszíteni a „pofátlanul olcsó” besorolásból fakadó versenyelőnyét.

Amíg Európa sok országában az áramszámlák miatt nő nagyot az infláció, Magyarországon épp az élelmiszerárak száguldása húzza a legjobban, márpedig ezzel elkerülhetetlenül szembesülni fog mindenki, aki nyaral.

Ha a bolti élelmiszerárakat nézzük, ott még rosszabb a helyzet: a magyar áremelkedés az Eurostat adatai szerint már elérte a 20 százalékot, ami az EU harmadik legrosszabbja a litván és a bolgár mögött. A legkevésbé, 4,5–4,6 százalékkal az ír és a francia ételárak szálltak el, de aki Olaszországba megy, az is csak 7,7, az Ausztriába kirándulók pedig 8,8 százalékos drágulással szembesülnek, ha bemennek egy boltba.

Amikor a turisták meginnának valamit, amiben alkohol is van, akkor a legnagyobb meglepetéssel a cseh, görög, francia vagy olasz nyaralást választók fognak szembesülni: ott ugyanis alig változott az italok ára tavaly óta, csak 2 százalékkal drágultak. A magyar 7,3 százalékos drágulás az EU ötödik leggyorsabbja. A legkisebb drágulást bemutató országok ebből a szempontból Finn- és Svédország – mindkét helyen sokat tudnának mesélni az alkoholfogyasztási káros szokásokról –, és azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy ha az alkoholturizmusáról is híres Csehországba megy valaki, akkor addig szembesül nagyon alacsony inflációval, amíg az italok mellett eszébe nem jutna valamit enni is.