szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elnöki rendeletben biztosítana maga számára teljes ellenőrzést a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett Oroszország. A Shell már eleve ki akart szállni a projektből, a japán résztulajdonosok még reménykednek, hiszen a szigetország LNG-igényének tíz százalékát innen fedezik.

Teljes ellenőrzést biztosít Oroszországnak a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett egy friss elnöki rendelet, amivel kiszoríthatja az üzemeltető konzorciumból a Shellt és a japán befektetőket. A csütörtökön aláírt rendelettel egy új céget hoztak létre, amely átveszi a Sakhalin Energy Investment Co. összes jogát és kötelezettségét, amelyben a Shell, valamint két japán kereskedelmi vállalat, a Mitsui és a Mitsubishi rendelkezik még valamivel kevesebb, mint 50 százalékos részesedéssel (a Shellé 27,5 százalék mínusz egy részvény, a Mitsui 12,5, a Mitsubishi 10 százalék). A többi tulajdonrész az orosz állami Gazpromé.

A rendelet értelmében a Gazprom megtartja részesedését az Oroszország távol-keleti részén lévő projektben, a többi külföldi részvényesnek  pedig részesedésük megtartását kell kérelmezniük az orosz kormánytól az új cégben egy hónapon belül. A kormány ezután dönt majd arról, hogy engedélyezi-e nekik ezt.

A Kommerszant című orosz napilap a pénteki számában ezt a kitételt "hűségpróbának" nevezte.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tulajdonosi struktúrában tervezett változásokat a nyugati szankciókkal indokolta, amelyek szerinte a termelés fennmaradását veszélyeztették.

Nem lesz precedens

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken cáfolta azokat a felvetéseket, hogy a Szahalin-2 orosz tulajdonba vétele precedensértékű lenne más külföldi cégek állami kisajátítása szempontjából. "Itt nem lehet általános szabályt felállítani. Minden helyzetet esetről esetre vizsgálunk meg" – mondta, és jelezte azt is, hogy nincs veszélyben a Szahalin-2 LNG-exportja, nem látnak az LNG-szállítások leállítására.

A Szahalin-2 a világ egyik legnagyobb LNG-projektje

12 millió tonnás termeléssel a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének 4 százalékát adja. A szállítmányok elsősorban Japánba, Dél-Koreába, Kínába, Indiába és más ázsiai országokba mennek. Az új rendelet elbizonytalaníthatja az amúgy is szűkös LNG-piacot, és növelheti a még Oroszországban működő nyugati vállalatok egzisztenciális kockázatait.

A Shell leírta, a japánok kitartanak

A Shell már leírta az összes oroszországi eszközének értékét, és hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy ki akar szállni a Szahalin-2-ből, és tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel. Attól tartanak, hogy Oroszország államosíthatja a külföldi tulajdonban lévő eszközöket, megtorlásként az ukrajnai háború nyomán kivetett szankciókért és az orosz eszközök befagyasztásáért. A cég pénteken közölte, hogy tanulmányozza az orosz rendeletet.

Japán, ami nagymértékben függ az importált energiától, korábban már jelezte, hogy nem mond le az érdekeltségéről. A szigetország évente 6 millió tonna LNG-t (saját felhasználásának 10 százalékát) importálja főként hosszú távú szerződés alapján a Szahalin-2-ből. Japánnak 2-3 hetes LNG-készletei vannak a közüzemi és városi gázszolgáltatóknál, ezért érthető a kitartásuk.

Borítóképünk illusztráció, egy LNG-tanker szeli a habokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kovács Gábor Gazdaság

Az orosz államcsőd akkor lesz gáz, ha nem folyik a gáz

Az orosz kormány szerint szó sincs államcsődről, az ország tud és akar fizetni, nem az ő hibájuk, hogy a szankciók miatt nem teljesülnek a tranzakciók. Egyelőre a hitelminősítők nem minősítették le csődhelyzetbe az orosz államadósságot, és a lejárt, ki nem fizetett kötvények tulajdonosai se kezdeményeztek csődeljárást. Oroszországnak most nincs szüksége külföldi forrásokra, de pár év múlva más lehet a helyzet.