Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Megszavazta a parlament a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását. Kocsis Máté jelentette be júniusban, hogy a kormány bevezeti Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Az eddig érvényben levő szabályokat korábban a kormány azzal védte, hogy ez az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere.
Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a Habony Árpád-féle V4-es hírügynökség, a V4NA áprilisban még a „korrupció melegágyának” titulálta, és arról írt, hogy a „brüsszeli bürokraták” úgy követelnek átláthatóságot, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online is.
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.
Az új szabályozást a nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben
már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.
A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.
A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. Változás az is, hogy a jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak. A vagyonnyilatkozati szabályok megváltoztatását 135 igen, 45 nem szavazattal fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények módosításának a részeként.
