szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Felerősítheti a válság tendenciáit az, hogy az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Kínát egyidőben teszi próbára az óriási hőség, amelyről sokan azt gondolták, hogy csak a távolabbi jövőben következik be – ezeket vette sorba a CNN.

Milyen hatással van a nyári kánikula a gazdaságra? Mindenekelőtt növeli az inflációt, hiszen az aszály jelentős mértékben csökkenti a termést. Növeli az energiakiadásokat, mert egyre több helyen válik nélkülözhetetlenné a légkondicionálás. Végül pedig sok helyen leáll a termelés, mert a hőségben a munkások képtelenek dolgozni.

Kína egyik tartományában, Szecsuánban például az összes ipari üzemet leállították hat napra, mert az energiahálózat nem bírta a terhelést. Az USA nyugati partján élőket arra kérték, hogy csökkentsék az energiafogyasztásukat, különben kötelező korlátozások jöhetnek a hőség miatt. Németországban a Rajna alacsony vízszintje óriási logisztikai problémát okoz, hiszen a hajók jóval kevesebb árut szállíthatnak, mint korábban. Így három hajó kell egy helyett, és ez alaposan megnöveli az energiaszámlát.

A Rajna alacsony vízszintje egyáltalán nem egyedülálló jelenség. Ugyanezt lehet tapasztalni a Dunán, a Jangcén vagy a Colorado folyón. Ez nemcsak nagy logisztikai problémát jelent, de befolyásolják a vízi erőművek vagy épp az atomerőművek teljesítményét pontosan, amikor a legnagyobb az energiaigény.

Sok nagy folyó öntözési rendszereket táplál, de ha nincs elég víz, akkor nincs mivel öntözni. Az aszály óriási területeket fenyeget, növelve az élelmiszerhiányt és természetesen az árakat is. Kínában hatvan éve nem volt ilyen hőhullám, Kaliforniában is szörnyű meleg van. Még Nagy-Britanniában is elérte a 40 fokot a hőség, pedig a ködös Albionból épp azért mentek délre a turisták, hogy napfényt és meleget találjanak.

A világgazdaság számára a legrosszabbkor jött a hőhullám. Az Európai Unió a recesszió szélén áll. Az Egyesült Államokban a Fed agresszív kamatemelési politikája ugyanezt eredményezheti. Kínában a nagy Covid-lezárások miatt csökken a gazdasági teljesítmény. “Jelenleg a gazdasági stabilizáció legnehezebb pontjánál állunk“ – ismerte el Li Ko-csiang kínai miniszterelnök.

A hőhullám következményei drámaiak: Ha a Rajnán teljesen leáll a hajózás, akkor egyre-másra zárhatnak be az acélgyárak és a vegyi üzemek, mert nem jön nyersanyag. Nem érkezik a gabona sem a tengerparti kikötőkből” – jelentette ki Holger Lösch, a német gyáriparosok szövetségének alelnöke.

A Rajna vízszintje 2018- ban is nagyon alacsony volt. Akkor ez 0,3 százalékpontot vont le az éves GDP-ből. Most valószínűleg ez 0,5 százalékpontos mínusz lesz, mert a hőség miatt jóval korábban kezdődött meg az alacsony vízszint, mint 2018-ban.

Az USA nyugati részén a hőhullám kiszárította a nagy víztárolókat, ezért a hatóságok kénytelenek voltak vízkorlátozást elrendelni. Az amerikai farmerek csaknem háromnegyede arról panaszkodik, hogy az aszály csökkenti a termést.

“ A hőhullám költségei egyre csak nőnek, ha nem lesznek jelentős beruházások az infrastruktúrában. Ezek a hőhullámok nemcsakhogy gyakoribbak és intenzívebbek, mint korábban, de az egész változás nem fokozatosan következik be. Épp ezért nehezebb védekezni ellene” – hívja fel a figyelmet James Ward a London School of Economics-ról, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Képünkön a Rajna medre

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!