Zelenszkij szerint, amit Oroszország nem képes elérni Európában hagyományos fegyverekkel, azt megpróbálja kikényszeríteni az energia fegyverként való használatával. „Szegénységgel és politikai káosszal támad ott, ahol nem képes ezt megtenni rakétákkal” – hangsúlyozta. Az ukrán államfő szerint Oroszországot csak az európaiak egységes fellépésével lehet meghátrálásra kényszeríteni, és a győzelemhez arra is szükség van, hogy a világ korlátozza Moszkva olaj- és gázexportból származó profitját.
A Siemens, amely megépítette az Északi Áramlatot működtető turbinákat, egy hivatalos nyilatkozatban közölte, nem valódi indokokra hivatkozva rendelte el a Gazprom az Oroszországot és Németországot közvetlenül, a tenger alatt összekötő vezeték lezárását. A cég szerint a Portovaja kompresszorállomáson észlelt olajszivárgás műszakilag nem indokolja a gázvezeték leállítását. „Az ilyen szivárgások általában nem befolyásolják a turbina működését, és a helyszínen javíthatók. Ez a karbantartási munkák keretében rutineljárás" – áll a nyilatkozatban, amely szerint eddig az ilyen meghibásodások nem vezetettek a gázszállítás leállításához. A Siemens azt is hangsúlyozta, az orosz fél nem kérte fel őket a karbantartási munkálatok elvégzésére.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap azt mondta, az Északi Áramlat leállíttatása nem a Gazprom hibája, hanem azon európai politikusoké, akik hibás szankcióspolitikájukkal lehetetlenné tették a vezték berendezéseinek karbantartását.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.