A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezleten kijelentette, hogy Magyarországon nincsenek ugyan nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, ezért a kormány különösen fontosnak tartja a hegyvidéki és az azokkal szomszédos területek integrált kezelését.

Rámutatott, hogy a magyarországi folyók 95 százaléka más országban ered, ezért „hihetetlenül fontos lenne egy integrált nemzetközi terv vizeink kezelése és védelme érdekében”. Aláhúzta, együttes erővel kell megőrizni a víz minőségét és mennyiségét, ráadásul fenntartható vízgazdálkodás nélkül a hegyvidéki területek fenntartható fejlődése is elképzelhetetlen.

Mindenkinek tiszteletben kellene tartania azt az elvet, miszerint szennyezés esetén a szennyezőnek kell állnia a számlát, ehhez pedig nemzetközi koordinációra van szükség – mondta a Sajó szennyezésére utalva. „Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor azoknak a közösségek kell megfizetniük a szennyezés árát, amelyek egyáltalán nem felelősek érte, ez pedig elfogadhatatlan” – szögezte le.

Nekifognak a szennyezés megállításának a Sajón, de csak 80 százalékos sikert várnak

Pénteken szerződtek szombaton indul a munka, hogy megelőzzék a szennyezett víz Sajóba kerülését a szlovákiai Alsósajón.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte a hegyvidékek fejlődésével kapcsolatos kérdések napirenden tartását a nemzetközi politikában, ugyanis a szárazföld negyedét ilyen területek adják, itt a világnépesség mintegy 15 százaléka él, döntő többségben fejlődő országokban. Kiemelte, hogy a hegyvidéki ökoszisztémák fontos ellátási rendszerként szolgálnak az alacsonyabban fekvő területeken élő emberek milliárdjai számára is, valamint az ott termő növények fontos élelmiszerforrást jelentenek, aminek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni a jelenlegi élelmezési válság közepette.

Kitért az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, a természeti katasztrófákra is, amelyek szavai szerint mindenkire felelősséget rónak a világon. Ezzel összefüggésben pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.

A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy Magyarország aktív támogatója a 2030 Vízforrás Csoportnak (2030 Water Resources Group – WRG), hárommillió dollárral támogatta annak működését, továbbá felszólította az ENSZ-t, hogy kezelje kiemelt ügyként ezt a témát és hozzon létre különleges vízgazdálkodási jelentéstevői pozíciót.