Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
200 milliárd eurós óriási támogatási csomagot küld Olaf Scholz német kancellár a német gazdaságnak és a családoknak az energiaválság enyhítésére, miközben figyelmen kívül hagyja a többi uniós tagállam érdekeit. Franciaország és Olaszország uniós biztosa emiatt nyilvánosan tiltakozott. Thierry Breton és Paolo Gentiloni – kissé kiesve uniós szerepükből – elsősorban hazájuk nevében interveniáltak. Elvben az uniós biztosok ezt nem tehetnék meg, de ebben az esetben mindkettőjük véleménye megegyezik Franciaország és Olaszország álláspontjával. Vagyis az Európai Unió három vezető államának érdekkonfliktusáról van szó.
Miért bírálják Scholz kancellár 200 milliárd eurós csomagját? Mert az hatalmas összegeket biztosíthat a német energiakereskedőknek, és ily módon azok előnybe kerülhetnek a piacon az uniós és más vetélytársakkal szemben. A franciák és az olaszok annál is dühösebbek, mert úgy vélik: az energiaválságot főként az okozta, hogy Németország túlzott függésbe került a Gazpromtól.
Prágában csütörtökön találkoznak a tagállamok vezetői, hogy megvitassák a közös energiapolitikát. Franciaország és Olaszország értelmezésében ez azt jelenti, hogy az Európai Unió közösen és egységesen lép fel az energiapiacon, így Németország olyan szerepet játszik, mint a közös hitelfelvétel esetében – írja a brüsszeli Politico, kiemelve: Berlinnek esze ágában sincs hasonló közös akcióba fogni.
Mit tesz az Európai Bizottság? Ursula von der Leyen szóvivője csak annyit mondott, hogy elhatárolják magukat a francia és az olasz biztos álláspontjától, és továbbra is “európai megoldást keresnek a problémára”.
Ursula von der Leyen Párizsba repült, hogy megvitassa Emmanuel Macron államfővel az ellentétek feloldásának lehetőségét. A Bizottság ülésén ezért az egyik alelnök, Margrethe Vestager elnökölt.
A bizottság egy másik alelnöke, Valdis Dombrovskis megerősítette, hogy a német álláspontot támogatja: ne legyen új közös hitelfelvétel.
Scholz kancellár kitart
A bírálatok ellenére úgy nyilatkozott, hogy “ez egy nagyon jó, döntő fontosságú és kiegyensúlyozott csomag, amely nemcsak az idei évre, de 2023- ra és 2024-re is vonatkozik”. A német kancellár arra is utalt, hogy hatalmas összeget kell költeniük a hazai energiaóriás, az Uniper megmentésére. Scholz a hazai problémákra koncentrál: a választások Alsó-Szászországban nagyon fontosak a szociáldemokraták számára.
A liberális német pénzügyminiszter ebben a kérdésben tökéletesen osztja a kancellár nézeteit: “megvitathatunk többféle pénzügyi megoldást, de a mostani válság nem olyan, mint ami a pandémia idején kialakult” – mondta Christian Lindner az uniós pénzügyminiszterek értekezletén, kedden.
A zöldek nevében Sven Giegold államtitkár támogatta meg a 200 milliárd eurós csomagot: “a franciák energia-ársapkát vezettek be. Mi még meg sem határoztuk pontosan, miképp költjük el a 200 milliárd eurót. Közben pedig a német ipar állandóan arról panaszkodik, hogy az uniós vetélytársak alákínálnak a piacon, és ezt azért tehetik meg, mert ársapkát alkalmaznak.”
A Politico szerint az olasz és a francia biztos most azért robbantott bombát, hogy elérje: Németország is támogassa az uniós energia-ársapkát. Mindeddig Scholz kancellár szkeptikusan nyilatkozott erről. A Bruegel kutatóközpont szakértője szerint kínos érdekellentétek robbanhatnak ki a tagállamok között: ”amelyik uniós tagállamnak több pénze van, az nagyobb támogatást tud nyújtani a saját gazdaságának. Ha támogatási verseny alakulna ki a tagállamok között, az sokat rontana a helyzeten. Értelmesebb vállalkozás lenne egy egységes európai megközelítés” – nyilatkozta a Politicónak Georg Zachman, a Bruegel kutató központ szakértője.
