Sztrájkoktól és polgári engedetlenségtől volt hangos az ország. A tanárok polgári engedetlensége – és az abban részt vevők elbocsátása miatti tüntetés – mozgatott meg több embert, eredményt viszont a kukások tudtak elérni. Kedden, szerdán és csütörtökön ugyanis Budapest egyre több helyén nem vették fel a munkát a szemétszállítók – pontosabban hivatalosan felvették, csak a rossz járműt leadták azonnal javítani, így ez nem minősült vadsztrájknak.

Izgalmas egymásra mutogatás indult meg: a kukásokat a Budapesti Közművek alá tartozó FKF alkalmazza, a szemétszállítási díjakat azonban az állami kukaholding szedi be és osztja tovább. A Budapesti Közművek egy tízmilliárd forintról szóló számlát küldött a kukaholdingnak. A kukások elé előbb Mártha Imre, a fővárosi közműholding vezetője állt ki és kezdett tárgyalni, majd Karácsony Gergely nyugtatta őket. Végül megszületett az egyezség: egyszeri bruttó 200 ezer forint rezsitámogatást kapnak a kukások, valamint a BKM minden nem vezető beosztású dolgozójának jár 120 ezer forint karácsonyi jutalom. Másnap aztán már ennél is tovább mentek, minden fővárosi cég nem vezető beosztású dolgozója megkapja a 200 ezer forintot – igaz, a főpolgármester azt is hozzátette, nem tudja még, hogy miből.

A tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elfogadták az újabb, nyolcadik szankciós csomagot. Ezek között van olyan is, amely az energiaszektort érinti – ez eddig vörös vonal volt a magyar kormány számára. A kormány ugyan azt állítja, hogy gázról is szó van ebben, ez nem igaz, Európa gázellátását érintő lépések mindeddig nem szerepeltek a szankciós javaslatok között, most is az olajkereskedelmet érintő intézkedés van csak ott.

Valódi tétje pedig a gázársapkás intézkedésnek lenne, már ha valaha sikerülne megegyezni róla. A most elfogadott ötletek közül a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül is végbemehet, amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.

Körülbelül 1,9 milliárd eurós gázszámla rendezésére kapott haladékot a magyar állam a Gazpromtól. A magyar adósságra szeptember közepén vonatkozó 3,5 százalékos kamatot számol majd fel az orosz cég. A törlesztés pedig több részletben zajlik majd: az összeg ötödét az első évben, majd további 40-40 százalékot a következő két évben rendezi a magyar állam az oroszok felé.

Oroszország lassan már csak Magyarországot hajlandó kötelezettségeinek megfelelően ellátni energiahordozókkal. Mindez vélhetően nem független attól, hogy a magyar kormány belföldön és uniós szinten is nyíltan Moszkva-barát politikát folytat. Közép- és hosszú távon azonban ez a politika értelmetlen és fenntarthatatlan, a kormány mégis nagy elánnal egyre mélyebben megy bele.

A hét képe: tüntetés a tanárokért

Ha valaki megígéri, hogy lesz három gyereke tíz év alatt, és felveszi a csokot, majd nem jön a három gyerek, akkor csak évi 5 százalék kamattal kell visszafizetnie az eredetileg felvett összeget – jelentette be a kormány, amikor már kicsit soknak tűnt volna, hogy a szabályok szerint 65 százalékosra is nőhetett volna a büntetőkamat.

Nem először látjuk ugyanazt a folyamatot: sokan kockáztatnak a pillanatnyi előnyökért, majd amikor beüt a krach, akkor őket menti az állam. Erre volt példa a devizahitelesek mentése, majd a kamatstop és a hitelmoratórium indokolatlanul sokáig történő fenntartása is. Így nehéz pénzügyi tudatosságra tanítani bárkit.

Az eredeti ígérettel ellentétben a kormány az önkormányzatokra is kiterjesztette a földgázfogyasztás kötelező csökkentését – és egyébként is kiadáscsökkentő „menedzsmenttervet” vár el tőlük. A távhőszolgáltatóknak ellenben egy gigantikus mentőövet dobtak. Mivel a szolgáltatók a legkülönbözőbb struktúrában szolgáltatják a hőt, nehéz pontosan kiszámolni az állami támogatás teljes összegét. A szolgáltatók egyfelől kapnak egy havi fix támogatást, ennek összege nagyjából a másfélszeresére emelkedett, de a hődíjakban óriási a változás, ez a támogatási rész meghaladhatja akár az ezermilliárd forintot.

A részletekből az is kiderül: csak a lakosság fogyasztása után jár majd a támogatás, az intézmények kénytelenek lesznek horribilis árat fizetni a fűtésért. Az pedig más kérdés, hogy a most támogatásra elkülönített ezermilliárdos összegből majdnem ki is futotta volna a teljes távhőrendszer megújulókra való átállása, ráadásul a fejlesztéseket nem egyszerre kellett volna kifizetni, hanem 12 év alatt.

Ritkán vannak forgalomban a Volánbusz elektromos Mercedes eCitaro buszai, hiába költöttek a megvásárlásukra 7,35 milliárd forintot. A Winmenetrend online járműkövető rendszer adatai szerint a 40 járműből az eddigi legjobb napon is 29 darab került ki forgalomba, hét pedig hónapok óta tartósan áll.

A Volánbusz szerint minden rendben van a budapesti agglomerációban közlekedő eCitarókkal. Igaz, azokra a kérdéseinkre, hogy milyen kiadási és meghibásodási százalékot produkálnak a modellek, illetve hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően ki tudta-e váltani egy eCitaro a korábban ezeken a vonalakon közlekedő dízel MAN Lion’s Cityket, a közlekedési cég nem válaszolt.

„Elfogyott, legalább egy hónapja nem kaptunk” – a legtöbb üzletben ez a válasz fogadja azokat a vásárlókat, akik Pilóta kekszet keresnek. Mint kiderült, alapanyag- és csomagolóanyag-hiány is sújtja a székesfehérvári üzemet, a probléma ezért nem fog egyik pillanatról a másikra megoldódni – erősítette meg kérdésünkre a gyártó.

A Mondelez Hungária Kft. azt is hozzátette: igyekszik minél előbb megoldást találni a második legnépszerűbb magyar kekszet sújtó problémákra. Idén májusban a Balaton szelet és a Boci csokoládé tűnt el egy időre az üzletekből, de annak az ukrajnai háború volt az oka, a Nestlé ugyanis biztonsági okokból egy időre leállította a Lvivben működő üzemét.