Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Megússza a komoly büntetést az, aki a csok felvételekor gyerekvállalást ígért, majd nem lett gyereke, ahogy az is jól járt, aki olcsóbb, de kockázatosabb hitelt vett fel, az állam őt is kisegíti. Nem először látjuk ugyanazt a folyamatot: sokan kockáztatnak a pillanatnyi előnyökért, majd amikor beüt a krach, akkor őket menti az állam. Így nehéz pénzügyi tudatosságra tanítani bárkit is.
Ha valaki megígéri, hogy lesz három gyereke tíz év alatt, felveszi a csokot, majd nem jön a három gyerek, akkor 5 százalék kamattal kell visszafizetnie az eredetileg felvett összeget – erről döntött a kormány a múlt héten, miután egyre nagyobb felháborodást váltott ki, hogy az alapkamat emelkedése miatt az annak ötszörösében megszabott büntetőkamat szép lassan évi 65 százalékra kúszott fel. A kamatemelkedés azonban az egyszerű piaci lakáshitelekre is kihatott, így ma már 5 százalékos kamattal még ilyet sem lehet találni a piacon.
A probléma pedig súlyosabb, mint gondolnánk. „Olyanok ígértek három gyereket, akiknek még egy sem volt, és nagyon nem vagyok biztos abban, hogy képesek lesznek három gyerek vállalására” – egy banki forrásunk beszélt így a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése körüli buktatókról kérdésünkre még négy évvel ezelőtt, amikor pedig még csak 4,5 százalék büntetést kellett volna fizetni, ha nem jön a megígért számú gyerek.
Cikkünk 2018-ból:
Két gyerek után válás? Ráfizet a csokos, ha nem teljesít
A lakástakarékok megszüntetése után sem kérhet mindenki csokot. Sőt, többször keresik a bankokat olyanok, akik vállalták, hogy három gyerekük lesz, megkapták a csokot, majd nem sokkal később elváltak. Márpedig akik nem hozzák a megígért gyerekszámot, azok nagy bajba kerülhetnek, és a bankok is csak reménykednek, hogy nem lesz a devizahitelezéshez hasonló összeomlás.
Már akkor, a kimondottan alacsony kamatok korában figyelmeztettek: ugyan a csokot fel lehet venni a gyerekszületés megígérésével is, de nem érdemes kockáztatni. Ha ugyanis kevesebb gyerek születik, mint amennyit megígért a pár – egy gyerek esetében 4, kettőnél 8, háromnál 10 év alatt –, akkor az eredeti összeget vissza kell fizetni és a jegybanki alapkamat ötszörösét ráteszik erre büntetőkamatként.
Ehhez képest most, hogy az alapkamat felment 13 százalékra – azaz már évi 65 százalékot kellett volna pluszban fizetni –, a kormány bejelentette, hogy szó sincs erről, 5 százaléknál magasabb nem lehet a büntetés. Azaz például ha valaki a maximális 10 millió forint csokot felvette a három gyerek ígéretére, majd egy gyereke sem születik, és a tízéves határidő lejártakor olyan magas az alapkamat, mint most, akkor összesen 75 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ehelyett viszont a kormány most megspórolt neki 60 millió forintot.
Ez részben hangulatjavító intézkedésnek is tekinthető, az ilyen durva büntetés eredetileg sem fenyegetett volna annyira sok családot, hogy abba tönkrement volna a gazdaság. Ha ugyanis a vállalt gyerekszám egészségügyi okok miatt nem jön össze (vagy egy fokkal cinikusabban fogalmazva: ha sikerül egy orvosi papírt szerezni arról, hogy egészségügyi ok miatt nem sikerül), akkor máris nem kell büntetést fizetni. És a jelenlegi alapkamat egyébként sem mindenkinek fontos, hiszen amikor lejár a szerződésben a gyerekvállalásra kiírt határidő, az azt megelőző január 1-jén vagy július 1-jén hatályos alapkamattal kell számolni.
Olcsóbb volt a változó kamatozású hitel, majd segített a kamatstop
Nem a csokos mentés volt azonban az első ilyen lépés, ehhez érdemes visszamenni az időben.
Egyetlen olyan lépése volt a Magyar Nemzeti Banknak az elmúlt években, amelyről politikai véleménytől függetlenül teljes volt az egyetértés: az MNB rendkívül sokszor figyelmeztetett, hogy érdemes fix vagy 5-10 éves kamatperiódusú hitelt felvenni, illetve a már meglévő változó kamatozású hitelt fixre cserélni. Minden elképzelhető számítás azt mutatta ki, hogy jó döntés havonta néhány ezer forint pluszkiadást bevállalni és a drágább, de előre kiszámítható kamatozású hitelt felvenni, hiszen az ember ezzel megússza azt, hogy ha elszállnának a kamatok, a sokszorosára ugorjon a havi törlesztőrészlete.
Az MNB akkor figyelmeztetett mindenkit a kamatkockázatokra, amikor már évek óta nagyon alacsonyak voltak a kamatok, ezért aztán sokan mertek bátran felvenni hitelt, akár változó kamatozásra is. Az MNB 2012 nyarán kezdte csökkenteni az alapkamatot, az addigi 7 százalékosról 2013 márciusára ért le 5 százalékra, 2013 decemberében 3-ra, 2015 márciusában 1,95-re, 2016 májusától egészen 2021 júliusáig pedig 1 százalék alatt volt. Az pedig természetes, hogy a fix kamatozású hitel a drágább – ez az ára annak, hogy a kamatkockázatot az ügyfél helyett a bank vállalja.
Nézzük, mit jelent mindez számszerűsítve!
Még 2019-ben, 0,9 százalékos alapkamat mellett készült egy számítás: egy 20 éves futamidőre felvett, 10 millió forint összegű hitel, 10 éves kamatperiódussal havonta körülbelül 3500 forinttal nagyobb törlesztőrészletet jelentett akkor, mint egy egyéves kamatperiódusú. Ha azonban a banki kamat megemelkedik 3 százalékkal, akkor a teljes visszafizetendő összeg a 10 éves kamatperiódusú hitelnél 14,84 millió forint lenne, az évente változó kamatúnál 16,46 millió.
És az, hogy 3 százalékos kamatemelkedéssel számoltak akkor, még nagyon optimistának is tűnik pár év távlatából. Most, hogy az alapkamat már 13 százalékos, a Bank360 készített kérésünkre egy számítást: egy átlagosnak mondható, hat évvel ezelőtt 15 év futamidőre felvett 15 millió forintos hitel havi törlesztőrészlete 117 ezerről 183 ezer forintra ugrana meg – ha nem lenne kamatstop.
Márpedig van: a hirtelen gyors kamatemelésre reagálva a kormány úgy döntött, hogy nem lehet tovább emelni a lakossági kamatokat: 2021 januárjában az előző októberi szinten fixálták a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Így pedig az, aki évekkel ezelőtt alacsonyabb havi törlesztőért kockáztatott és felvette a változó kamatozású hitelt, most jól járt, nem nő meg a törlesztőrészlete a 2021. október 27-i szint fölé.
Nem világos, mit akar a kormány a felelőtlenebb hiteleseknek kedvező kamatstoppal
A választások előtti pénzosztásnál a változó kamatozású ingatlanhiteleket felvevőkre is gondolt a kormány. A döntés árát most a bankok fizetik meg, de hosszú távú következményei jóvátehetetlen károkat okozhatnak.
Törlesztési moratórium: jól járt az, aki benne maradt, amikor már nem volt szüksége rá
Hasonló üzenetet hordozott a törlesztési moratórium is. A Covid-válság elején ez egy teljesen védhető elképzelés volt: 2020 márciusában vezették be, amikor még nem lehetett tudni, milyen súlyos lesz és mennyire húzódik el a járvány, mekkora válság lesz, és mennyi időre kell leállítani a gazdaságot. Aztán egészen 2021. november 1-jéig fenntartották a moratóriumot, akkor is, amikor a válságnak már rég vége volt, rászorultsági alapon pedig még lehet élni ezzel az eszközzel.
Az MNB ebben az esetben is mindenkit arra kért: az éljen a moratórium adta lehetőséggel, akinek tényleg problémát okoz az új helyzetben kifizetni a törlesztőrészleteit. Viszonylag sokan hallgattak a jótanácsra, az érintettek 40 százaléka döntött úgy, hogy tovább törleszt, amíg van miből. Aki viszont belépett a moratóriumba, az nem nagyon akart kiszállni belőle, pedig 2021-ben az MNB felmérése szerint a moratóriumos ügyfelek nagy részének nem csökkent a jövedelme. Mint kiderült, azok jártak rosszul, akik megpróbáltak óvatosak lenni: már 2021 szeptemberében döntött úgy a kormány, hogy a bankok kötelesek a folyószámlahitelek és a hitelkártyák esetében a moratórium alatt felhalmozódott kamattartozás egy részét visszafizetni az ügyfeleknek. Azaz aki több időt töltött a moratóriumban, az jobban járt, mint aki kevesebbet.
Itt azért annyi különbség volt a felelőtlenebbeket jutalmazó döntésekhez képest, hogy a teljes visszafizetendő összeg nő azoknak, akik sokáig maradtak a moratóriumban. De nem úgy, hogy a törlesztőrészlet növekedne, hanem úgy, hogy tovább tart majd a törlesztési időszak – vagyis a hatásokat majd évek, akár egy-másfél évtized múlva lehet érezni, ami politikailag sokkal kisebb kockázat a kormány számára.
Már 2011-től is azokat mentették, akik kockáztattak a devizahitellel
„Széles körben tapasztalt jelenség, hogy a kamatkülönbözet mellett a gazdasági szereplők (jellemzően a háztartások, de esetenként a hitelnyújtó bankok is) alulbecsülik a devizahitelezésből adódó árfolyamkockázatot. Magyarországon ezt a hatást erősítette a viszonylag stabil forintárfolyam, ami elfedte az árfolyamgyengülés veszélyeit és kockázatait.” Így idézte vissza a Hitelintézeti Szemle 2015-ben a 2004 és 2008 közötti helyzetet, amikor magas magyar alapkamat miatt annyival olcsóbb volt a devizahitel a forinthitelnél, és annyira stabilnak tűnt a forintárfolyam (az euró árfolyama évekig nem mozdult ki a 240-260 közti szintről, a franké 160-170 közöttről), hogy csak az igazán kockázatkerülők vettek fel forinthitelt. Aztán a 2008-as pénzügyi válság következményeként elszálltak az árfolyamok – a forint a frankkal szemben közel 70 százalékkal gyengült 2008 és 2011 között –, az állam pedig azokat kezdte el menteni, akik addig kockáztattak, a forinthitelesekre, akiket a válság más módon, de szintén megütött, már nem maradt annyi forrás.
Első lépésként 2011 végén lehetővé tették, hogy 180 frank-, illetve 250 eurós árfolyamon végtörlesszék az adósságot, de ez annak a nagyjából 170 ezer embernek volt csak jó, aki két hónapon belül elő tudott teremteni elég pénzt. Utána jött az árfolyamgát (ugyanígy 180-as frank- és 250-es euróárfolyammal), majd 2013 végétől azokat is beengedték ennek a hatálya alá, akik több mint 90 napja nem törlesztettek, 2015. január 1-jén pedig életbe lépett a szabály: deviza helyett forintban számolva fizetheti a törlesztőrészletét az, akinek jelzáloghitele vagy ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződése van – az euróhiteleknél 309, a frankhiteleknél 256,6 forint volt az átváltási árfolyam.
Egész tökéletes időzítésnek bizonyult ez, hiszen két héttel később, 2015. január 15-én a svájci jegybank közölte, hogy az árfolyamküszöb feladásával hagyja leértékelődni a frankot, aminek nagyjából olyan hatása volt a devizapiacokra, mint ha bombát dobtak volna le, a forint-frank árfolyam húsz perc alatt zuhant 100 forinttal. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor úgy számolt, hogy összesen körülbelül 500 milliárd forint extra törlesztéstől sikerült így megvédeni az adósokat.
És pont ez a nagyságrend az, ami miatt bonyolult az egész akkori adósmentés megítélése. Az ugyanis nem kérdés, hogy azokat segítette meg a kormány, akik évekkel korábban kockáztattak, és nem maradt annyi figyelem a kockázatkerülőkre, csakhogy az is világos, hogy ha nem tett volna semmit az állam, akkor annyian mentek volna tönkre, hogy az már a teljes nemzetgazdaságot veszélyeztette volna. 2004 és 2008 között a bankok és a kormányok is a devizahitelezés felé tolták az embereket, nem nagyon hangzott el a kötelező körökön túli figyelmeztetés, hogy baj lehet, ha elszáll az árfolyam. Az üzenet azonban végső soron így is ugyanaz lett:
kockáztasson bárki nyugodtan, majd kisegít az állam mások pénzén, ha nem jön be.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.