Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa október 25-ei ülésén. Az alapkamat szintje továbbra is 13 százalék – bár ez most majdhogynem mellékes, az irányadó ráta jelenleg a 18 százalékos egynapos betét. A kamatfolyosó teteje (az egynapos fedezett hitel rátája) 25 százalék.
A kamatdöntő ülés rendkívül fontos volt, különösen érdekes lesz az ülésről kiadott közlemény, illetve Virág Barnabás alelnök tájékoztatója délután háromtól.
A jegybank ugyanis nincs könnyű helyzetben. Matolcsy György elnök egy hónappal korábban, szeptember végén meglepetésszerűen bejelentette, hogy a Monetáris Tanács a vártnál nagyobb mértékben emeli az alapkamatot, 13 százalékra, egyszersmind a jegybank lezárja a kamatemelési ciklust. Bejelentették, hogy a továbbiakban a jegybank a bankközi rendszerben lévő fölös likviditás, mintegy 9 ezermilliárd forint hosszú távú lekötésére koncentrál, ennek érdekében:
- Felemelik a bankok által a jegybanknál tartandó kötelező tartalék szintjét,
- Hosszú távú betéti eszközt indít,
- Rendszeres diszkontkötvény-aukciókat indít.
Azonban a kamatemelési ciklus leállítása után a forint árfolyama zuhanórepülésbe kezdett. A jegybanknak be kellett avatkoznia, ezért október 14-én – meg nem határozott időre – sutba vágta az október végén meghirdetett politikáját:
- Az irányadó kamatot egy lépésben korábban soha nem látott mértékkel, 5 százalékponttal megemelte 18 százalékra az egynapos betét elindításával,
- A bevezetett likviditásszűkítő eszközöket részben elengedte, a diszkontkötvény-aukciókat felfüggesztették, azóta egyhetes betéti tendereket sem tartanak (sok értelme nem lenne, miért tennék a bankok egy hétre a pénzüket 13 százalékos kamattal a jegybankba, ha az egynapos betét rátája 18 százalék),
- A forint árfolyamát támogató intézkedésként a jegybank a saját devizatartaléka terhére közvetlenül váltja az energiaimporthoz szükséges eurót (praktikusan az állami MVM energiacégnek).
Innentől kérdés, hogy a jegybank meddig látja indokoltnak fenntartani az új eszközöket, különös tekintettel az egynapos betétre, illetve annak 18 százalékos rátájára – az eszköz kamatát a tenderek megtartása mellett bármikor csökkenthetik. Illetve kérdés, hogy a jegybank vissza tud-e, vissza akar-e térni a szeptember végén meghirdetett monetáris politikai irányvonalhoz és eszközökhöz.
Az inflációs környezet elvileg nem indokolja a jelenlegi rendkívüli állapotok fenntartását, az inflációs csúcsot ugyan még nem értük el, de az előrejelzések szerint már látszik a csúcspont év végén, jövő év elején. A nemzetközi inflációs környezetben pedig már látszanak pozitív jelek. A 13 százalékos alapkamat régiós összehasonlításban rendkívül magas, a cseh alapkamat 7 százalékos, a lengyel annyi sincs. Ami kritikus, az a forint árfolyama – a rohamosan gyengülő forint felborítja az ország fizetési mérlegét, nem mellesleg az inflációt is pörgeti az import forintban számolt drágulásán keresztül.
A helyzetet bonyolítja, hogy a kormány kamatstopot vezet be a kis- és közepes vállalkozások hiteleire – amivel alaposan keresztbe tesz a jegybank monetáris politikájának, hiszen az érintett (mintegy 2 ezermilliárd forintnyi) hitelállomány kamata nem tud nőni, ha a kormány nem engedi.
