Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A bankok 3,1 ezermilliárd forintot ajánlottak fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) október 6-ai egyhetes betéti tenderén, az MNB az összes ajánlatot befogadta.
Az egyhetes betét kamata 13 százalék – ez nem meglepő, az eszköz kamata egy ideje azonos az alapkamattal. Utóbbit a jegybank Monetáris Tanácsa szeptember végén emelte 13 százalékra, egyszersmind Matolcsy György elnök bejelentette: ezzel vége a kamatemelési ciklusnak.
A bankok által az egyhetes betétben elhelyezett summa viszont rendkívül alacsony, szeptember közepén még 9,5 ezermilliárd forint körüli összegeket parkoltattak hétről hétre a jegybanknál.
A kamatemeléseknek ugyan vége, de a szigorításnak nem, a jegybank jelenleg a pénzügyi rendszerben lévő fölös likviditás (vagyis fölös pénz) hosszú távú lekötésére koncentrál – ez a több, mint 9 ezermilliárd forint jelent meg eddig az egyhetes betétben.
A jegybank a továbbiakban a fölös likviditás tartós lekötésére koncentrál, ennek érdekében októbertől felemelték a bankok által a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék szintjét, a tartalékkötelezettség a teljes bankrendszert tekintve számszerűen 400 milliárd forintról 2700 milliárd forint közelébe emelkedett. Emellett a jegybank rendszeres diszkontkötvény-aukciókat vezet be (a kötvények kamata az alapkamat), és új, hosszú távú betéti eszközt vezet be (kamatozása az alapkamat plusz aukciókon megállapított felár).
Az MNB október 5-én tartotta első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderét, közel 2100 milliárd forint betéti ajánlatot fogadott el – az átlagos kamatfelár 1,14 százalék az egyhetes betét kamata fölött. Utóbbi jelenleg ugyebár 13 százalék (és a kamatemelési ciklus lezárása miatt várhatóan nem fog változni a következő két hónapban), tehát 14,14 százalékos kamatról van szó.
Az október 6-ai kibocsátású diszkontkötvényben 2 milliárd forint került lekötésre.
A likviditásszűkítés célja a monetáris transzmisszió javítása, vagyis hogy a jegybanki kamatemelések hatása jobban átmenjen a pénz- és tőkepiaci eszközök (például rövid lejáratú állampapírok, lekötött bankbetétek) kamataiba.
