Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Szerda délben az Európai Bizottság bejelentette, hogy elfogadásra javasolja a tagállamoknak a magyar helyreállítási tervet, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent.
A 444 észrevette, hogy Valdis Dombrovskis biztos a magyar terv méltatásában kiemelte, hogy klímavédelmi célokra a kötelezően előírt 37 százalék helyett 50 százaléknál is többet szán az alapból lehívható pénzekből, többek között szélerőművek telepítésére.
A Bizottság úgy számol, erősebb Orbánnál, nagy csata jön a Tanácsban
Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.
Ahogy a lap kiemeli, ebben az az érdekes, hogy 2010 óta lényegében nem lehetett új szélerőműveket telepíteni Magyarországon, mivel a szélerőművek védőzónáját 12 kilométerben határozták meg. (Ez azt jelenti, hogy legfeljebb olyan helyszínre lehetett volna szélerőművet telepíteni, amelynek a 12 kilométeres körzetében nincs lakott település, ilyen pedig a gyakorlatban alig létezik Magyarországon.)
Palkovics László ősszel, még miniszterként beszélt arról, hogy a saját célra telepített napelemek engedélyezését 30-ról 3 napra gyorsítanák és a szélenergiában is vizsgálják a telepítés új lehetőségét, de erre a kormány akkor még nem bólintott rá.
