Tetszett a cikk?

Nem spórolt a nagy szavakkal Orbán Viktor, amikor a gazdaságunkról beszélt: Az EU azt gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani, de ez nemhogy nem igaz, „boldogulunk mi nélkülük is", mert „a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”. Ellenőriztük, mi igaz a miniszterelnök állításaiból.

1. „Ma már minden közgazdász tudja, hogy történelmi szinten vannak a magyar pénzügyi tartalékok”, részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára

Orbán itt a saját könyvelési technikájával büszkélkedik: a kormánynak régóta szokása az, hogy alapokat hoz létre a költségvetésen belül – legújabban rezsivédelmit és honvédelmit, de korábban volt már gazdaságvédelmi, még régebben, 2010 után Országvédelmi Alap is –, aztán azokból év közben kiosztja a bennük lévő pénzt. Ez olyan része a büdzsének, amiről még nem lehet tudni az év elején, hogy mire fogják költeni pontosan, menet közben derül majd ki.

A költségvetésben most ott van egy Rezsivédelmi Alap elnevezésű rész, benne 2610 milliárd forinttal. Ez nem valami okosan félretett pluszpénz, hanem egyrészt az elszállt infláció miatt befolyó több adóból jön össze, másrészt pedig abból, hogy az eredetileg tervezett 2352 helyett 3400 milliárd forint hiánnyal számolták a költségvetést, vagyis egész egyszerűen ütöttek egy több mint ezermilliárdos lyukat rajta, hogy legyen miből fizetni a rezsitámogatást.

Vagyis az, hogy van még tartalék, természetesen nem baj, de valójában ennek egy nagyon komoly része a költségvetési hiányt növeli.

2-3/ A magyar gazdaság erejét a foglalkoztatottsági adatokkal és a beruházások számának növekedésével magyarázta

A foglalkoztatottság nincs a csúcson, de majdnem. A legfrissebb, 2022. novemberi adatok szerint 4 millió 706 ezer magyar dolgozott, ami elmarad a júniusi 4 millió 739 ezres csúcstól, de tény az is, hogy egészen tavaly nyárig soha nem volt ez a szám 4,7 millió fölött. És valóban, kevés jó jel van most a magyar gazdaságban, de az, hogy a munkaerőpiac nem roppant meg a válságos időben, mindenképp ilyen.

Ami pedig a beruházásokat illeti: valóban jól áll az ország ezekkel is. Ahogy azt a múlt heti HVG részletesen bemutatta, csak a kínai, dél-koreai és német cégek 4400 milliárd forint beruházást hoztak ide 2022-ben, ezzel is segítve, hogy ne omoljon össze az ipari termelés. Ennek azonban ára van, a kormány elkótyavetyéli a termőföldeket, szemet huny a környezetszennyezés felett, ráadásul mivel több adó- vagy járulékcsökkentést a mostani helyzetben kevésbé vagy egyáltalán nem tud felajánlani, a dolgozói jogok további megnyirbálásával próbál kedveskedni a beruházóknak.

4/ Orbán Viktor arra számít, hogy ebben az évben is növekedni fognak a reálbérek

Erre van esély – bár azért ha az MNB pesszimistább forgatókönyve jön be, és 19,5 százalékos lesz az éves átlagos infláció, még ez is necces lesz –, de azért azt, hogy a fizetések lépést tartanak az inflációval, önmagában még nem azt jelenti, hogy hihetetlenül erős volna a gazdaságunk. Most egyébként épp csökkenő pályán vannak a reálbérek, az infláció ugyanis eltüntette a 2020 szeptembere óta történt fizetésemeléseket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!