23,1 százalék volt az infláció Magyarországon novemberben az Eurostat által számolt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint – derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Ezzel Magyarország az első helyre ugrott, megelőzve a balti országokat. Lettországban, Litvániában és Észtországban 21,7 és 21,4 százalék volt a mutató.

Ráadásul a lett infláció már stagnált, a másik két balti országé pedig mérséklődött októberhez képest. Miközben Magyarországon az infláció még alapvetően gyorsul,

a decemberi adatban pedig már az üzemanyag-ársapka kivezetése is benne lesz, ami várhatóan 2–3 százalékponttal dobja meg a hazai mutatót. Januárban további inflációs lökés várható, mikor a vállalkozások elkezdik beárazni a termékeikbe az év eleji béremelések költségeit. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a minap egy konferencián azt mondta, az infláció 25–27 százalékon tetőzhet (KSH-módszertan szerinti értéken, amelyek jellemzően nem különböznek jelentősen a HICP-től) január-februárban.

Az Európai Unió átlagában a HICP-infláció 11,1 százalék volt novemberben. Ami szintén lassulást jelent, az unió átlagában az októberi átlag 11,5 százalék volt.

A magyar infláció messze meghaladja a többi régiós országét:

• Csehország 17,2 százalék,
• Lengyelország 16,1 százalék,
• Szlovákia 15,1 százalék,
• Románia 14,6 százalék.

Ez azért némileg ellentmond a kormányzati narratívának, miszerint Magyarországon háborús/szankciós infláció van. Hiszen

ha az infláció mögött csupán a háború/szankciók állnának, akkor a magyar adat nem lehetne ennyivel magasabb a többi régiós országénál. Sőt, immár a balti országokénál.

Nem meglepő módon a magyar inflációt a rezsi és az élelmiszerárak húzták. A gáz 120 százalékkal drágult, a rezsi általában 66 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – köszönhetően annak, hogy a kormány „megvédte a rezsicsökkentést”, vagyis bevezetett egy magasabb díjsávot az átlagosnak mondott fogyasztási szintek fölött.

Az élelmiszerek inflációja Magyarországon a teljes termékcsoportot nézve 49,2 százalékos volt. Ezen belül vannak különösen kiugró tételek. A tojás ára például több mint duplájára emelkedett egy év alatt. A sajtok és a kenyér 83 százalékkal drágultak, a tej 80 százalékkal, a tésztafélék 70 százalékkal.

Jó hír – ironikusan értve persze – hogy a vezetékes telefonszolgáltatás ára 19 százalékkal mérséklődött egy év alatt. Ezen, a hallókészülékeken és a lakásbiztosításokon kívül nincs semmi, aminek az ára érdemben csökkent volna.