2021-ben csak az EU második legkorruptabb helye volt Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, most azonban közzétették a 2022-ről szóló jelentést, és ebben visszaszereztük az első helyünket, az unió legkorruptabb országa lettünk. Ráadásul míg korábban, 2020-ban csak Romániával és Bulgáriában hármas holtversenyben voltunk a legkorruptabbak, most már egyedül a mienk ez a helyezés, senkivel nem kell osztozkodnunk rajta.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán – amelyen minél alacsonyabb az érték, annál korruptabb az ország –, egy éve 43 pontot szerzett Magyarország, míg Bulgária 42, Románia 45 ponttal zárt. Most már Magyarország 42, Bulgária 43, Románia pedig 46 ponttal áll az EU-lista végén. Ez globálisan még mindig elegendő a középmezőnyre – 180 ország közül a 77. helyre –, de a mi mezőnyünk az EU kell hogy legyen, arra mégsem lehetünk büszkék, hogy korrupcióban pontosan egy szinten vagyunk Kuvaittal, Burkina Fasó-val, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trininad és Tobagóval, illetve Vietnammal. Egy szempontból viszont nem csak az EU, hanem az egész világ első helyén vagyunk: tíz év alatt egyetlen ország sem rontott annyit a pontszámán, mint mi.

A közép- és kelet-európai listán az is látszik, hogy például míg 2012-ben simán előztük Csehországot és Szlovákiát, mostanra azok beláthatatlan távolságra járnak tőlünk. És hogy mi minden lehetett volna ebből az országból, ha van akarat a korrupció letörésére? 2012-ben Litvánia egy ponttal volt mögöttünk, mára 20 ponttal járnak előttünk, a régiónk második legkevésbé korrupt országává váltak. Észtország pedig mostanra már Nyugat-Európa szintjéhez zárkózott fel.

Jogállamról klasszikus értelemben már nem beszélhetünk Magyarországon, befejezett ténynek tekinthető, hogy az állam foglyul ejtése befejeződött – mondta a jelentés bemutatóján Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Túry Gergely

2022-ben ugyan negyedszer is kétharmados többséget szerzett a magyar parlamentben a Fidesz, de miközben a hatalmi helyzet állandó, a kormány működésének külső feltételei jelentősen megváltoztak – áll a jelentésben, amelyet a Transparency International Magyarország a nemzetközi szervezet felmérésével együtt mutatott be. Az EU döntéshozói egy évtized után immár nem hunynak szemet a rendszerszintű korrupció felett. A magyar kormány „számottevő erőfeszítéseket tett”, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot, elkötelezett a korrupció ellen. A TI Magyarország ezt úgy értékeli:

az elmúlt másfél évtized legkomolyabb korrupció elleni intézkedéssorozatát ígérte meg a kormány, ez valóban mérsékelheti az EU-s forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket, ha az unió szigorúan ellenőrzi, de rövid távon nem alkalmas sem az állam foglyul ejtésének megtörésére, sem a jogállam helyreállítására.

A most kiadott korrupcióérzékelési pontszámokat az EU felé tett vállalások és azok következményei még nem befolyásolták, mert a korrupcióérzékelés hosszú átfutási idejű – mondta el Martin József Péter. Ő úgy értékelte: az intézkedéssorozat a NER egyetlen komolyan vehető korrupció elleni csomagja, de megkésett. Szinte minden intézkedése valamelyest előremutató, de nem eléggé, a jogállam ettől a csomagtól nem fog helyreállni. „A haveri kapitalizmus kiépült és teljes gőzzel működik”, az intézkedések akkor csökkenthetik az EU-s pénzekkel kapcsolatos korrupciót, ha az unió komolyan veszi a betartását is.

Az mindenesetre látszik, hogy az EU-pénzek érkezése is növelte a korrupciót. Az EU helyreállítási alapjából egyelőre nem érkezett ide pénz, de abból, amit onnan vártunk, 525 milliárd forintot már megelőlegezett az állam. Ezt szinte kivétel nélkül a saját zsebébe tömte, állami cégek kaptak majdnem minden pénzt.

Azért csak majdnem mindent, mert volt egyetlen piaci vállalat is: Mészáros Lőrinc Opus Titász Áramhálózati Zrt.-je.

Az állam foglyul ejtése, közismertebb angol nevén state capture azt jelenti, hogy ugyanaz az érdekkör ellenőrzi a szabályok betartását, mint amely a törvényeket meghozza. A TI Magyarország szerint az elmúlt évtizedben azok a szervezetek, amelyeknek a feladata az állam ellenőrzése volna – mint a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az ügyészség vagy épp a NAV – elsősorban a hatalommal voltak szolidárisak, ez pedig aligha fog változni, és érdemi hatása akkor lehetne csak az új ígéreteknek, ha ezen akarnának változtatni.

Reviczky Zsolt

Az EU kérésére létrehozott Integritás Hatóság hatásköreit például alulméretezték. Vizsgálódhat ugyan, de nincs joga sem büntetni, ha szabálytalanságot talál, sem rákényszeríteni más hatóságokat, hogy tegyék a dolgukat. A Korrupcióellenes Munkacsoportról pedig, amelynek a TI Magyarország is a tagja, azt írták: hasznos lehet, de nem szabad tőle csodát várni, „alááshatják a hatalom által foglyul ejtett állami szervek”.

A TI szerint „a bíróságok a jogállam és a demokrácia utolsó államhatalmi védvonalát képezik Magyarországon, a falakon azonban már látszanak a repedések”.

A Baltikum Közép- és Kelet-Európa élére állt

A három balti állam Magyarországot már messze leelőzte, most azonban Közép- és Kelet-Európa minden más államát is verik, a teljes régió három legtisztább országa Észtország, Lettország és Litvánia. Mit csinálnak ott másképp, mit tanulhatunk tőlük? – kérdeztük a jelentés szerzőit.

A Baltikumban egy teljesen más elkötelezettségű politikai elit van – válaszolta Martin József Péter. Akkor avatkozott be az állam a gazdaság működésébe, amikor arra szükség volt, nem akkor, amikor a saját oligarcháikat akarták gazdagítani. Ha ők nem a saját gazdagodásukkal vannak elfoglalva, hanem a közjó gyarapításával, akkor egész rövid idő alatt nagy eredményeket lehet elérni. Észtország az átláthatóság előmozdítása és a digitalizáció miatt hagyta le nemcsak Magyarországot, hanem teljes Közép- és Kelet-Európát. Emellett mind a három balti országban javul a gazdaság helyzete.

Észtországnak is van természetesen gazdasági elitje, de ott nincsenek a milliárdosok között építőipari vállalkozók – tette hozzá ehhez Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója. A lobbinaplózás ott valós időben és online történik; amikor a magyar korrupcióellenes munkatársak az egyik észt miniszterrel ültek le tanácskozni, akkor a miniszter a megbeszélés elején elkezdte ezt az állami lobbizási naplóban vezetni, majd megnyugtatott mindenkit, hogy a munkaideje végén már a neten elérhető lesz, kikkel beszélt és miről. Érdekes pedig, hogy ezt törvények nem írják elő – ha csak a jogszabályok betűjén múlna, akkor Magyarországon nagyobb volna a korrupcióellenes szigor, mint az észteknél.

A világ legjobbjai és legrosszabbjai

A 180 ország közül a legkevésbé korrupt hely Dánia, 90 ponttal, a második holtversenyben, 87–87 Finnország és Új-Zéland (tavaly ugyanezt a három ország állt a dobogón, akkor mindhárom 88 pontot kapott). A top10-ből kilenc fejlett demokrácia, az egyetlen autoriter ország, ahol alig van korrupció, Szingapúr:

• Dánia – 90
• Finnország – 87
• Új-Zéland – 87
• Norvégia – 84
• Svédország – 83
• Szingapúr – 83
• Svájc – 82
• Hollandia – 80
• Németország – 79
• Írország – 77

„Természetesen az élmezőnyben végző országokban sem ismeretlen a korrupció, és kirívó visszaélések is előfordulnak. Alapvető a különbség azonban abban a tekintetben, hogy ezekben az államokban a leleplezett és a rendszer melléktermékeként jelentkező korrupciót az igazságszolgáltatás és az állami intézmények üldözik” – áll a jelentésben.

A lista legvégén pedig olyan országok állnak, ahol már-már államiság sincsen: az utolsó három helyezett 13–13 ponttal Dél-Szudán, Szíria, valamint a 12 pontos Szomália.

Hassan Sheikh Mohamud szomáliai elnök 2022. december 13-án

AFP / POOL / Evelyn Hockstein

Az Egyesült Államok, amely 2017 és 2021 között 8 ponttal és 11 helyezéssel visszaesett, most két pontot javított, 69-re, ez globálisan a 24. helyet jelenti. Oroszország 29-ről 28 pontra rontott, ezzel a világ 137. legkevésbé korrupt országa. Kína pedig ugyanúgy 45 pontot ért el, mint egy éve, ez korrupcióval jócskán fertőzött, de még így is megelőzi Magyarországot, a 65. helyen.