EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Áremeléssel és a működési költségek mérséklésével enyhítenék a válság hatásait a vezérigazgatók egy friss felmérés szerint.
Félszázalékos GDP-növekedést, 421 forintos euróárfolyamot és 15%-os inflációs rátát látnak maguk előtt a magyarországi cégvezetők 2023-ra – közölte friss felmérésének adatai alapján a PwC Magyarország.
Mint írják,
a cégvezetők közel 80%-a nem tervez létszámleépítést,
ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését, valamint a kínálat bővítését látják lehetséges megoldásnak a kihívásokra. A saját cégük bevételeit tekintve többségük még mindig optimista, ugyanakkor 43%-uk úgy látja, ha vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még gazdaságilag életképes. Ez az arány nagyon hasonlít a globális kutatás eredményéhez, és Magyarországon sem mutat iparági eltéréseket.
Magyarországon elsősorban a technológiai újítások és a munkaerőhiány hatásait jósolják felforgatónak a következő évtizedre a vezérigazgatók. Ezzel szemben a globális kutatás eredményeiben első helyen az ügyféligények átalakulása áll, mint ami felboríthatja egy vállalat piaci helyzetét az elkövetkező 10 évben.
Az elemzés szerint az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége. Magyarországon ma a cégvezetők 69%-a tart az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól.
A következő 12 hónapra a hazai vezérigazgatókat leginkább aggasztó négy tényező az energiaválság, az infláció, a makrogazdasági volatilitás és a geopolitikai konfliktusok.
A magyar cégvezetők 76%-a vár lassulást a globális gazdasági növekedés ütemében (világszinten ez az adat 73%), és 85%-uk számít ugyanerre a magyar GDP-növekedés kapcsán. Ezt tavaly még optimistábban látták a cégek, de szintén visszaesett a saját cég bevételeinek növekedésével kapcsolatos optimizmus is, de azért a többség (60%) még mindig bizakodó a bevételek alakulását illetően a következő 12 hónapra, és a következő három évre nézve ez az arány 78%-ra növekszik.
A problémák megoldása érdekében a létszámcsökkentésen a kérdezettek 9%-a van túl, és további 11% készül rá, tehát összesen a cégek egyötöde kalkulál ezzel. Mindeközben az előző években meghatározó felmondási hullám alakulását leginkább változatlannak látják, 34% csökkenésre, és 20% további növekedésre számít e téren.
Az elemzés beszámolt arról is, hogy a jövőre való felkészülés jegyében, 2023-ban a vállalatok 82%-a invesztál a munkatársak fejlesztésébe, 79%-uk fektet be a folyamatok és rendszerek automatizálásába, 66% új technológiák bevezetésébe, (pl. felhőalapú vagy AI-alapú megoldások bevezetése) és 56%, tehát a vállalatok többsége alternatív energiaforrásokra is fordít forrásokat.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
„Nagyon nehéz ide bekerülni, de még nehezebb elérni, hogy itt is maradj” – mondja a válogatottról Szoboszlai Dominik, aki a HVG-nek adott portréinterjúban beszélt a kislánya születéséről, a Liverpoolról, a vb-selejtezős esélyekről, és élete legnehezebb döntéséről is.
Az Eurostat szerint többet élnek a magyarok egészségesen, mint a németek, az osztrákok vagy a svájciak.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.
Nógrádi Györggyel fejtette meg Ukrajnát és az Európai Uniót Orbán Viktor a Patrióta csatornáján.