Mindennapi reggeli kávénkat idén is megölheti a Kisded
Ősszel jó eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a már ismert menetrend szerint a feje tetejére állítja majd a fél világ időjárását, és különösen nagy felfordulást okoz a kávéövben. Bár az erejét ilyenkor még nem lehet pontosan megjósolni, a kutatók szerint a klímaváltozással tandemben jövőre olyan globális hőmérséklet-emelkedést hoz, hogy az értékek „lelógnak majd a papírról.” A két folyamat külön-külön is nagy kihívások elé állítja a kávétermesztőket, de együtt pláne nagy fájdalmat okozhatnak, különösen a mostani gazdasági környezetben.
Ősszel megint eljöhet az időjárás nagy hátraarca. Klímakutatók arra figyelmeztettek januárban, hogy idén nagy eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a klímaváltozás alap hatásait megdobva a várakozásaik szerint olyan globális hőmérsékleti értékeket hoz majd 2024-ben, hogy azok „le fognak lógni a papírról”. Az emberi történelem eddig feljegyzett legforróbb éve, 2016 is El Niñoval párosult, az eddigi számítások szerint jövőre a két jelenség tandemben oda vezet, hogy a globális hőmérséklet emelkedése valószínűleg meghaladja a másfél Celsius fokot.
Az El Niño tehát a várakozások szerint világátlagban meg fogja sütni a bolygót, regionális szintekre bontva azonban bonyolultabb a helyzet. Spanyolországban például pont nedvesebb időjárást hoz, az USA már zsinórban harmadik éve aszálysújtotta vidékein is hevesebb esőket indít – az államok keleti partvidékén viszont szárazabb lesz a klíma. A jelenség nagyon erősen hat Ausztráliára, ahol olyan súlyos aszályokkal járhat, mely ismét kiterjedt erdő- és bozóttüzekhez vezethet.
A legnagyobb káoszt pedig a kávéövben, vagyis a kávétermesztő országokat lefedő, a Ráktérítő trópusai és a Baktérítő közötti sávban okozza, itt mindent a feje tetejére állít. Ha az idei érkezéssel jósolt El Niño erőteljes lesz, az óriási ütést mérhet a következő kávétermésre, és globális hiányt, vagyis száguldó árakat hozhat – pedig a kávét a klímaváltozás már alapból is tépi.
Mi az El Niño, és mit csinál?
Ha az El Niñoról beszélünk, beszélnünk kell párjáról, a La Niñáról is. Ez a két, Kisdedre, illetve, a gendersemleges magyar nyelv miatt pontosítva: Kisfiúra és Kislányra keresztelt időjárási jelenség kergeti egymást körbe-körbe, őrségváltásuk 2-7 évente következik be. Van még egy harmadik, semleges fázis is, amikor az időjárás, mondjuk így, nyugvóponton van - a két Kisded ebből billenti ki. Ez a három pólus adja együtt az El Niño - Déli oszcilláció (El Niño-Southern Oscillation, ENSO) nevű jelenségkört. A tudomány egyelőre leginkább a fejét vakarja a váltások időzítése láttán, nem tudja megmagyarázni, miért pont akkor telik ki az egyik ideje, és jön el a másiké, amikor.
A mechanizmust viszont már jól megfigyelték. Az éghajlati fogócska mögött a passzátszél (angolul: kereskedelmi szelek, mert ezeket kihasználva hajóztak régen a kereskedők) és a csendes-óceáni áramlatok irányváltozásai állnak, ezek változtatják meg drasztikusan a kávéövi időjárást is. Alapesetben a passzátszél nyugat felé fúj az Egyenlítő mentén, Dél-Amerika felől Ázsia és Óceánia felé nyomva a meleg felszíni vizeket (ez az Egyenlítői-áramlat). Ezek ott esőzést hoznak, az eláramlott meleg víz helyébe a mélyből feltörő hideg víz (a déli sarkvidék felől érkező Humboldt-áramlat) pedig szárazabb időjárást teremt Dél-Amerika nyugati partjainál.
Ebbe zavar bele a két Kisded, és mivel az előrejelzések szerint most még pár hónapig a La Niña szezonját éljük, kezdjük ezzel. La Niñakor a semleges időszakokban megszokotthoz képest felerősödik a passzátszél, és még több meleg vizet tol Ázsia és Óceánia felé, vagyis az amerikai partoknál még több hideg víz tör felszínre. Ázsiában és Óceániában így az eső és a vihar lesz szélsőségesebb, Dél-Amerikában a szárazság.
A Kisdedek, mint fentebb említettük, messze nem csak a kávéövet bolygatják meg. Gyors kitekintés az észak-amerikai kontinensre: a kilengés északra tolja a csendes-óceáni magassági futóáramlást (ez a jet stream), ami kiszárítja az USA déli részét, észak-nyugaton és Kanadában viszont kemény esőzéseket és áradásokat hoz. Délen enyhébb lesz tőle a tél, északon hidegebb, és a La Niña szélsőségesebbé teszi az USA hurrikánszezonját is. Ez van tehát most, és lesz is még pár hónapig.
A korai előrejelzések szerint augusztus-október magasságában alakulhat ki idén az El Niño. A Kisfiú idején visszagyengül, esetenként meg is fordul a passzátszél, a meleg felszíni vizek visszatolódnak kelet felé, vagyis Amerika nyugati partjaihoz. A kontinens déli részén ilyenkor szakad le az ég, míg Ázsiánál és Óceániánál ekkor tör fel az elszökött meleg víz helyébe a mély hidege, és csap le a szárazság. A csendes-óceáni jet stream pedig ezúttal a normális pozíciójához képest most nem északra, hanem délre tolódva fúj tovább. Az USA északi része és Kanada ezzel szárazabb és melegebb lesz, az esőzések és áradások áthúzódnak az észak-amerikai kontinens délkeleti felére.
A két jelenség a tengeri élővilágra is komolyan hat: ahol épp fel tud törni a hideg és tápanyagban gazdag víz, ott megszaporodnak a halak, és fogásban bő időszak jön a halászatra, míg nyolcezer kilométerrel arrébb pont az ellenkezője történik, és a halászatra is komolyan építő gazdaságok súlyos gondokkal szembesülnek. Egyébként az elsőként megfigyelt El Niño elnevezése is halászoktól származik: Peruban és Ecuadorban már a 17. században megfigyelték, hogy pár évenként megcsappan a fogás, jellemzően karácsony előtt. Így hát a halászok ilyenkor összepakolták a hálókat, és hazatértek a Kisded, vagyis Jézus születésének ünnepére.
Az esős és száraz időszakok szélsőségessé válása a mezőgazdaságot is felrúgja, de a trópusi övben nemcsak az emberek megélhetése kerül ilyenkor veszélybe, hanem konkrétan az életük is: a súlyos esőzések, áradások földcsuszamlásokhoz, árvizekhez vezetnek, míg a túlságosan kiszáradó vidékeken a bozóttüzek elől kell menekülni.
Nem szép, de nem is borítékolható
Ha a kutatók jóslata bejön, akkor most egy hároméves La Niña-ciklus utolsó hónapjait tapossuk. Az El Niñók jellemzően 9-12 hónapig tartanak, de akár évekig is elhúzódhatnak. Hogy idén ősszel megérkezik egy, arra az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 66 százalékos esélyt ad. Ez már most soknak tűnik, de készpénznek venni inkább majd 90 százalék feletti valószínűségnél lesz érdemes, mert a jelenség nagyon kiszámíthatatlan, többször futottak már lyukra az előrejelzések.
Mindenesetre ha idén kialakul, akkor, mint fentebb említettük, a kutatók nagyon szélsőséges hatásokkal számolnak. A leginkább érintett régiókat, vagyis a kávéövet tekintve ez következhet: mérséklődhetnek az indiai monszunok, miközben Kelet-Afrikában heves esők várhatók, Dél-Amerika délebbi területein szintén, viszont az Amazonas-vidéke forróbb és szárazabb lesz.
Latin-Amerikán belül egyébként is nagyon komplex hatásai vannak az időjárásra, Costa Ricában például az ország nyugati partvidéke kiszárad, míg a keletit elmossa az eső. Kávétermesztés szempontjából Costa Rica mondjuk pont szerencsés helyzetben van, mert az ültetvények az országot középen, észak-déli irányban kettévágó hegység magasain húzódnak, ami így mindkét partvidék szélsőségeitől védettek. Csak közben a klímaváltozás miatt a hegyekben is emelkedik a hőmérséklet, és olyan kávébetegségek és rovarok jelennek meg a magaslati ültetvényeken, melyekkel korábban ott nem lehetett találkozni. És amikor El Niño van, a hevülés csak intenzívebb, így a betegségek is erősebben támadnak.
Az El Niño sem mindig pusztító. Legutóbb 2018-19-ben alakult ki, de az visszafogott volt, különösebb hírveréssel nem is járt, ellenben egyes kávétermelő vidékek még profitálhattak is belőle. Guatemala például egy puhább jelenségnél nyer. Itt évi 3-5 ezer milliméter csapadék hull, és ha ez csak 2 ezerre csökken az adott évben, akkor nagyobb lesz a termés, és intenzívebbek lesznek az ízek. Egy durvább El Niño viszont a kávécserjék rendellenes fejlődését és a kávészúk elszaporodását hozza.
Durva volt például az eggyel azelőtti, 2015-16-os El Niño, akkoriban egymást érték a kávé brutális drágulásáról szóló cikkek. A világ egyik legnagyobb kávéellátó országában, Kolumbiában például a szokatlan forróság a termés 18 százalékát érintette – 90 ezer hektárnyi kávétermő terület száradt el. A rovarirtási költségek közben 50 százalékkal szaladtak meg, és a gazdák általános tapasztalata volt a minőségromlás.
Tömegkávézás
Egy intenzívebb El Niño esetén a termés szűkös és rosszabb minőségű is egyszerre, így silányabb kávéért fizethetünk többet. Ha a jelenség a világ legnagyobb kávétermelő országait, Brazíliát, Kolumbiát és Vietnamot sújtja, az mindenképpen felborítja az árakat. Márpedig a kávé már most nagyon drága.
Megkerestük a Coca-Cola HBC Magyarországot, akik 2017-ben indítottak kávé üzletágat. A Costa Coffee és a Caffè Vergnano márkákkal itthon több mint ezer kiskereskedelmi egységben és 800 vendéglátóhelyen vannak jelen, van rálátásuk a – mondjuk úgy – tömegkávézásra. A vállalat érdeklődésünkre közölte, hogy a gazdasági válság miatt a kapszulás, illetve a szemeskávés szegmensnél 2022-ben 30-70 százalékkal nőttek a beszerzési árak 2021 decemberéhez képest.
Ha csak a pörköletlen kávébab árát nézzük, ott 2021-hez képest tavaly 100 százalékos volt a növekedés, mely mögött a terméshozam visszaesése és a szállítási költségek kilövése áll. A zöld kávébab árai a Coca-Cola HBC szerint most már a tavalyi árszint alatt vannak, de még így is jóval meghaladják az előző 10 év árszintjét.
Nem csoda, mert a 2022/23-as kávéidény globálisan 4,15 millió zsákos hiánnyal zárul. A következő idényre azonban jók az előrejelzések, a legnagyobb arabica-termelő Brazília és a legnagyobb robusta-termelő Vietnam is jó volumennel számol, így 2023/24-ben 3,35 millió zsákos globális többlet alakulhat ki. Ennek ellenére a vállalat szerint a fogyasztók valószínűleg nem fognak csökkenést tapasztalni a kávéárakban, mert a magas munkaerő-, energia- és a csomagoláshoz használt alapanyag költségek továbbra is magasan tartják az árakat.
De mindez még az El Niño várható beköszönte előtt fog történni. Brazíliában például mostanában ér finisbe a legkorábbi kávécseresznyék érése. Ebben az országban jellemzően áprilisban kezdődik és október végén zárul a szüret, így a Kisded sem az érést, sem a betakarítást nem zavarja még meg. Vietnamban szeptembertől decemberig-januárig szedik a kávécseresznyét, ez alapján nagyjából akkor kezdődik majd a szüret, amikor a La Niña nekiáll búcsút inteni. A nagyok közül a Brazíliához hasonlóan arabica-király Kolumbiában a fő betakarítási szezon októbertől márciusig tart, de itt van egy köztes szüreti évad is, április és június között. Vagyis, ha a jóslatoknak megfelelően ősztől megjön az El Niño, az a 2024/25-ös szezon kávétermését nyúzhatja majd meg.
Kisüzemi kihívások Costa Ricában
Míg a Coca-Cola HBC kereskedelmi közvetítő szerepet lát el, addig a magyarországi kézműves kávézók ellátása miatt egyes hazai beszerzőknek már első kézből is vannak tapasztalataik a kávétermesztésről. Az egyik ilyen a szekszárdi A Kávé Háza kávézó mögött álló Caffé dal' 1927 Kft., akik abból a szempontból is különlegesek, hogy nekik saját ültetvényük van Costa Ricában. A kávéföldet a szakmában ismert és elismert Bányai Lászlótól vették meg – a termesztővel sokáig szoros partnerként dolgoztak együtt. Bányai tavaly október végén betegségben elhunyt, az ő örökségét viszik tovább.
A kávétermesztés kihívásairól lapunknak a cég ügyvezető tulajdonosa, Tóth Sándor beszélt. Mivel 2018 óta jár ki a közép-amerikai országba, az utolsó kemény El Niñoról a Coca-Colához hasonlóan neki sincsenek tapasztalatai, de Costa Rica ilyenkor kettéhasadó időjárása a Caffé dal' kávéföldjét várhatóan egyébként sem fogja érinteni, mert az ország többi ültetvényéhez hasonlóan az is a tengerszint feletti 1600 méteres magasságban terül el. Arról is írtunk ugyanakkor fentebb, hogy attól még a klímaváltozás beleköp a fekete levesbe, és ezzel Tóth is mélyen egyetértett.
Mint mondta, az emelkedő hőmérséklet kedvezőbb klímát teremt a különböző gombafertőzéseknek, és ezek az elmúlt három-öt évben intenzívebben el is kezdték támadni a termést. De nem csak a gombák jelentik a bajt, hanem új, nem szívesen látott vendégként jelent meg az ültetvényeken a levél- és ágszáradás, ami nagyon hasonló ahhoz a betegséghez, ami Európában például a kajszibarack-fákat sújtja. Tóth szerint 2018-ban még a caturra és a catuai típusú arabica adta a régió termésének 70-80 százalékát – ez mára 10-15 százalékra csökkent. Mindenki arra kényszerült, hogy egyéb fajtákkal kísérletezzen, hátha azok jobban ellenállnak az új betegségeknek.
Tóth szerint egyes hibridek jelenthetnek némiképp megoldást, de egy jó hibrid megtalálásához, majd gazdálkodásba vételéhez hosszú évekre van szükség. Mégpedig azért, mert először meg kell nézni, hogy a kiválasztott hibrid valóban rezisztens-e a betegségekre, aztán szaporítani kell, de az a palánta csak két év múlva lesz hozzáférhető, aztán utána még kell két-három év, míg a szaporított palánta termést is hoz. „Mire igazából reagálni tudunk, addig eltelik 8-10 év, miközben a természet nem áll meg, olyan új változások állhatnak be megint, amire megint új választ kell találni.”
Plusz nehezítés ebben, hogy Costa Ricán törvény tiltja a robusta termesztését. A robusta egy, az arabica típusokhoz viszonyítva jóval kevésbé komplex ízvilágú kávécsalád, viszont, ahogy a neve is mutatja, sokkal ellenállóbb náluk. Tóth azt mondja, ők sem szeretnének átállni robustára, viszont a tiltás miatt nemesíteni sem tudnak, vagyis nem tudják a robusta ellenálló tulajdonságaival felruházni az ízgazdag arabicákat.
Tóth szerint az utóbbi években iszonyúan megerősödött az UV-sugárzás is a térségben (ez a klímaváltozás indirekt hatása lehet). A kávétermesztő azt tapasztalta, hogy azokon a területeinken, ahova reggeltől délutánig besüt a Nap, „érezhetően a cukortermelésbe megy át a növény,” ami sokkal gyorsabb a beérést, de kiégett savakat, vagyis egy egészen más – ahogy a szakmában mondják – csészeminőséget eredményez. Úgyhogy most a Costa Rica-i termesztők egyik központi témája lett a termés árnyékolása (ez többnyire egyéb növények, pl. banán, avokádó beültetésével történik).
Az utóbbi három szüret alkalmával egy még újabb fejleményre is felfigyelt a szakember, és ez is évről évre súlyosabban jelenik meg. Azt mondja, a napsütöttébb területeken mintha kimaradna a kávécseresznyék fejlődésének egy szakasza. Az árnyékosabb területeken, hogyha beérik úgynevezett maduróra a gyümölcs, akkor még mondjuk 10 napig tudja magát tartani, nem szárad el. Így tervezhetőbb a szüret: ha más területeknek még kell egy kis idő a beérésre, azt még meg lehet várni, így egy erőfeszítéssel, egy költséggel le lehet tudni a betakarítást. Most viszont, amely cseresznyéket tűzi a nap, azok most már érés után egyből átfordulnak száradásba, ami korábban nem ismert kihívásokat szül. „Hogyan válogassuk szét a leszáradtat meg az érettet? Menjen elől egy csapat, ami a szárazat szedi le, meg menjen utánuk még egy, ami az érettet? Szedjük egybe a kettőt, aztán utólag válogassuk szét? Olyan hihetetlen többletköltségeket tud ez eredményezni, hogy ihaj.”
Az éghajlat megcsúszása évek óta gond, de tavaly még Európa felfordulása is begyűrűzött mellé Costa Ricába. Ismert, hogy nálunk – különösen nyáron – rekordmagasak voltak az energiaárak, melyek miatt őszre a kontinens több műtrágyagyára is leállt, ami tovább hajtotta a szerek globális drágulását. A Costa Rica-i ültetvények fő tápanyag-ellátója Kolumbia, az ő termékeik ára is „horrorisztikusan felment.”
A hazai piac
Magyarországon a Nielsen tavalyi adatai szerint 79,3 milliárd forint értékű a kávépiac, ami összesen 19 762 tonna árut jelent. Hamar lehet ebből több is, mert míg 2020-ban az egy főre eső kávéfogyasztás 2,5 kiló volt, addig 2025-re már az előrejelzések szerint ez 2,7 kilóra emelkedik. A Coca-Cola HBC szerint a részletesebb adatok arra utalnak, hogy összességében a kapszulás kávék meg a klasszikus, szemes kávék szegmense nő. Előbbiből a vállalat piaci részesedése 5,5 százalék, utóbbiból 3,4 százalék.
A magyar piacon belül a specialty kávék szegmense Tóth Sándor szerint 300 tonnánál nem nagyobb. A Caffé dal' számos kézműves kávézó beszállítója országszerte, a szekszárdi mellett saját egységet tartanak fent a Fény utcai piac oldalában – ez a Bányai By Beans – és ők termelik és pörkölik a Zwack Barista Unicumba a fűszerkávét. Éves feldolgozásuk 30-35 tonna, Tóth a specialty piaci részesedésüket 5-7 százalékosra becsli.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A zöldséges kézikocsitól egy kenyai taxison át a Coca-Coláig: a legrégebbi olasz kávémanufaktúra története
Az olasz kávé legendáját a leghosszabb ideje, 140 éve a Caffe Vergnano élteti. A piemonti cég születésnapján mi is ott lehettünk egy Torinó melletti faluban, mi is tanúi lehettünk annak, ahogy generációk adják át egymásnak a tudást, ami egy vállalkozás túléléséhez kell.
Tiszta haszon: szennyeződés helyett áramot csinálhatnak a kávétermesztők
A hulladékkezelés új módszerével a károkozás jelentősen kisebb, és meg is van a jutalma.
