Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Április elsejétől 1500-ról 2200 forintra emelkedik a 100E – azaz a Liszt Ferenc repülőtér és a belváros között közlekedő – busz vonaljegyének ára.
A drágulásról beszámoló közleményben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt írta, hogy ez a jegytípus a teljes jegybevételnek csupán a 4 százalékát adja, és túlnyomó részben (2019-es adatok alapján 83 százalékban) külföldiek veszik, akik csak alkalmi jelleggel használják a társaság szolgáltatásait, éppen ezért kevésbé érzékenyek a jegy árára. A jegy sokáig 900 forintba került, tavaly július elsejétől azonban már 1500 forintot kellett érte fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés egy másik változásról is döntött a BKK-jegyeket illetően, amit a növekvő inflációval, a kedvezőtlen gazdasági környezettel, az elszabaduló energiaárakkal, valamint a koronavírus-járvány és a digitalizáció hatására jelentősen megváltozott vásárlási szokásokkal indokolt. A közlekedési társaság azt írta: mivel csökkent a kereslet az átszállójegyre, a metrószakaszjegyre, a hetijegyekre és a kiegészítő heti bérletre, továbbá sok probléma adódott az 5 darab, egyenként 24 órára érvényes szelvényt tartalmazó, 5/30 nevű napijegy használatával és érvényesítésével kapcsolatban,
április 1-től kiveszik őket a kínálatból, és bevezetnek majd egy digitálisan elérhető új terméket helyettük.
Hozzátették azt is, hogy az említett okoknál fogva egyre nagyobb kihívást jelent Budapest közösségi közlekedésének működtetése, ezek a lépések pedig legalább kis mértékben enyhítik a forráshiányt, az elérhető jegy- és bérlettípusok pedig jobban tükrözik majd az ügyfelek igényeit. Megjegyezték azt is, hogy a tarifákról döntő fővárosi önkormányzat a leggyakrabban használt jegyek és bérletek árán, az elmúlt tíz évhez hasonlóan, továbbra sem változtat.
