2022 egészében 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, az év utolsó három hónapjában viszont csak 0,4 százalékkal volt nagyobb a gazdasági teljesítmény, mint 2021 végén – erősítette meg most a Központi Statisztikai Hivatal a februárban kiadott első becslését. Most a részletes számokat is közzétették, így már azt is látjuk, hogyan állt össze ez a mutató.

2022-ben leginkább a szolgáltató szektor húzta a GDP-t, ennek a hozzáadott értéke 7,2 százalékkal nőtt. Nem csoda persze, az összehasonlítás alapjául szolgáló 2021-nek az első hónapjaiban a járvány alatti lezárások miatt nagyon gyengélkedett az egész ágazat, így aztán ahhoz képest jókora növekedést jelent, hogy ezúttal minden nagyjából olyan volt, mint amilyen egy átlagos évben szokott lenni. 2022-ben már nem volt boltzár, újra lehetett rendezvényeket tartani, a vendéglátás visszatalált nagyjából a járvány előtti szintjére – csak a borzasztóan magas árak okoztak bajt az év végén –, a külföldiek pedig az oroszokat leszámítva már majdnem annyian jönnek itt költeni a pénzüket, mint 2019-ig.

De nem fenékig tejfel minden: a szolgáltató szektor növekedését az is segítette, hogy a kormány a választás előtt nagyjából kétezer milliárd forintot osztogatott el, ezt pedig az emberek gyorsan el is költötték. Amivel nyilvánvalóan az a legnagyobb baj, hogy óriási inflációgerjesztő hatása volt, mostanra pedig az ingyen pénz elfogyott (legalábbis az MNB szerint már szeptemberre minimum a kétharmada elment), a magasabb árak viszont velünk maradnak tartósan. Arról nem is beszélve, hogy az egész december elejéig alacsonyan tartott benzinár miatt is nőtt a kereskedelmi forgalom, ennek pedig mind láttuk, mennyire csúnya vége lett.

A vendéglátás nagyjából visszatalált a járvány előtti szintjére

Reviczky Zsolt

Kimondottan jól teljesített az ipar is, ennek a hozzáadott értéke 5,4 százalékkal nőtt. Ugyan az orosz–ukrán háború okozott némi zavart egy-egy iparágban és a logisztikában, de mindenki legnagyobb szerencséjére odáig nem jutottunk el, hogy tömegesen kellett volna gyárakat bezárni vagy átállítani egy műszakos üzemmódra. 2021-ben ellenben a globális félvezetőhiány nehezítette a termelést, ez a probléma 2022-ben már nem igazán volt meg.

Az építőipar 3 százalékkal nőtt – emögé nem nehéz odalátni azt, hogy az állami támogatások még pörgették a szektort.

Egészen brutális visszaesést mértek viszont a mezőgazdaságnál, annak a hozzáadott értéke 31,2 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Amire nagyon könnyű azt rávágni, hogy rémes volt az időjárás, hiszen rég nem látott aszály sújtotta az országot tavaly – csakhogy amint azt a hvg360-on már elemeztük, a kormány 2010 óta nagyon sokat tett azért, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknak ne legyen érdeke olyan beruházásokba fogni, amelyekkel könnyebben át lehet vészelni, ha érkezik egy-egy rossz időjárású év.

A háztartások tényleges fogyasztása 6 százalékkal nőtt 2021-hez képest: az év elején még volt miből költekezni, aztán az energiaválság és az elszabaduló infláció miatt sokan visszafogták a kiadásaikat.

Ha nem a teljes 2022-es, hanem csak a negyedik negyedéves számokat nézzük, akkor az is látszik, hogy miért fékezett le szinte állóra a gazdaság október-decemberben:

• A szolgáltatások már csak 2,8 százalékkal növekedtek. Ezen belül az ingatlanügyletek és a logisztika pörgette a leginkább a növekedést, a kereskedelem viszont már 1,3 százalékkal visszaesett, hiszen egyre kevesebbet vásárolnak az emberek a nagy drágulás miatt.
• Az ipar 2,7 százalékkal nőni tudott. A feldolgozóiparban 3,3 százalékos növekedést mértek, a leginkább a járműgyártás, valamint a villamos berendezések gyártása húzta fel az átlagot, a vegyi anyag gyártása fékezte. Az építőiparban csak 0,9 százalékkal nőtt a hozzáadott érték.
• A mezőgazdaság 32,3 százalékkal teljesített gyengébben, mint egy évvel korábban.
• A háztartások tényleges fogyasztása ekkor már csak 1,7 százalékkal nőtt.

Jogos a felvetés: mire megyünk egy éves szinten még vállalható GDP-adattal, ha közben a mienk az EU legnagyobb inflációja? A válasz nem fekete-fehér. A kormány éveken át erőltetetetten próbálta pörgetni a gazdaságot, ilyesmi a koncepciója most is, ennek az eredménye pedig az, hogy amint jön egy nehezebb időszak, az infláció megugrik és tartósan magasabb marad, mint máshol, a deviza leértékelődik, a fizetési mérleg pedig felborul. De jó oldala is van a dolognak, és ez is nagyon fontos: az, hogy a GDP-adatunk éves szinten jó, azt mutatja, hogy nem zártak be tömegesen cégek, nem vesztették el sokan a munkahelyüket, a termelés folyamatos, ha már közben minden drágul, és közben még beruházások is jönnek.

Az infláció megugrik és tartósan magasabb marad, mint máshol

Reviczky Zsolt

Más kérdés, hogy milyen áron: ahogy azt már részletesen bemutattuk, a kormány azért a célért, hogy a 2022-es GDP-növekedés nagy legyen, és 2023-ról se kapjunk majd tragikus számot, gyakorlatilag feláldozta az infláció gyors csökkentését, így a nagyobb gazdasági növekedésért cserébe a jókora áremelkedés is velünk marad még egy darabig. Ráadásul mivel a külkereskedelmi hiányunk is extrémen nagy volt a korábbi évekhez képest, a megtermelt többletjövedelem jelentős része egyszerűen elment arra, hogy külföldi termékeket – nagyrészt energiahordozókat – vásároljunk.