Kínos helyzetben vannak a világ kormányai, most választaniuk kell, hogy gazdasági visszaesés legyen-e vagy infláció – olvashatjuk egyre több elemzésben. De valóban létezik-e olyan összefüggés, hogy a válságot megúszni csak a nagyobb infláció árán lehet, és mi az elmélet az ilyen pesszimista gondolatok mögött?
A közgazdaságtan történelmének egyik leglátványosabb elmélete volt az, amikor az 1960-as években megpróbálták levezetni: ha az infláció nagy, akkor a munkanélküliség alacsony, ha pedig a munkanélküliség nagy, az infláció kicsi. Két ennyire fontos mutató között megtalálni az összefüggést és egyetlen grafikonra feltenni – ez volt a Phillips-görbe – óriási dobásnak tűnt, tényleg kár érte, hogy aztán kiderült, a valóság ennél sokkal összetettebb.
Az elmélet hatása nagyon nagy volt, csak épp fordított irányban, eddig hét közgazdasági Nobel-díj járt a cáfolatából kiinduló vizsgálatoknak.
És elültette a bogarat sok közgazdász fülében: a munkanélküliség és a recesszió annyira közel vannak egymáshoz, hogy ha esetleg mégis sikerülne valamilyen összefüggést számszerűsíteni, akkor egy lépésre járunk a képlettől, amely megmutatja, hogyan függ össze az infláció és a GDP-növekedés.
Lehet, hogy egyszer valaki meg fogja kapni ezért a levezetésért a Nobel-díjat, az a furcsa, hogy egyelőre megcáfolhatatlanul senkinek nem sikerült. Pedig a gyakorlatban nagyon sokszor fordul elő olyan helyzet, hogy egy kormánynak választania kell: az inflációt fékezi meg, és ezzel recessziót idéz elő, vagy megmenti az országát a gazdasági visszaeséstől egy durvább pénzromlás árán. (Ezt látjuk most Magyarországon is – a kormányunk teljesen egyértelműen úgy döntött, hogy a recessziót próbálja elkerülni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy sokkal tovább marad magas az inflációnk, mint Európa szinte minden más helyén.)
2022-ben Magyarország lett az EU inflációbajnoka
A dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban. Sikerült a balti államokat is megelőzni, ráadásul a következő két-három hónap további emelkedést hozhat.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
