Inkább dráguljon minden tovább, csak a GDP-csökkenést ússzuk meg?

A közgazdaságtan történelmének egyik leglátványosabb elmélete volt az, amikor az 1960-as években megpróbálták levezetni: ha az infláció nagy, akkor a munkanélküliség alacsony, ha pedig a munkanélküliség nagy, az infláció kicsi. Két ennyire fontos mutató között megtalálni az összefüggést és egyetlen grafikonra feltenni – ez volt a Phillips-görbe – óriási dobásnak tűnt, tényleg kár érte, hogy aztán kiderült, a valóság ennél sokkal összetettebb.

Az elmélet hatása nagyon nagy volt, csak épp fordított irányban, eddig hét közgazdasági Nobel-díj járt a cáfolatából kiinduló vizsgálatoknak.

És elültette a bogarat sok közgazdász fülében: a munkanélküliség és a recesszió annyira közel vannak egymáshoz, hogy ha esetleg mégis sikerülne valamilyen összefüggést számszerűsíteni, akkor egy lépésre járunk a képlettől, amely megmutatja, hogyan függ össze az infláció és a GDP-növekedés.

Lehet, hogy egyszer valaki meg fogja kapni ezért a levezetésért a Nobel-díjat, az a furcsa, hogy egyelőre megcáfolhatatlanul senkinek nem sikerült. Pedig a gyakorlatban nagyon sokszor fordul elő olyan helyzet, hogy egy kormánynak választania kell: az inflációt fékezi meg, és ezzel recessziót idéz elő, vagy megmenti az országát a gazdasági visszaeséstől egy durvább pénzromlás árán. (Ezt látjuk most Magyarországon is – a kormányunk teljesen egyértelműen úgy döntött, hogy a recessziót próbálja elkerülni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy sokkal tovább marad magas az inflációnk, mint Európa szinte minden más helyén.)

2022-ben Magyarország lett az EU inflációbajnoka

A dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban. Sikerült a balti államokat is megelőzni, ráadásul a következő két-három hónap további emelkedést hozhat.