Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
3272 milliárd forint volt a magyar külkereskedelmi hiány 2022-ben
– számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt években az sem fordult elő, hogy egyáltalán mínuszban zárjunk egy évet, most pedig nagyobb hiány jött össze, mint amekkora például a többlet volt 2020-ban és 2021-ben összeadva. Egy évvel korábban még 863 milliárd forint volt a többlet, és már az is jókora visszaesés volt az azt megelőző időszakhoz képest.
Ez a mutató azt jelzi, hogy mennyivel több pénzt kellett fizetni a Magyarországra behozott külföldi áruknál azért, mint amennyiért magyar termékeket külföldre eladtak: 2022-ben például 58 904 milliárd forintért vettek külföldi termékeket, és 55 632 milliárd forint jött be az országba a magyar áruk eladásából. Ha mínuszban van, az azért baj, mert így hiába nő a GDP legalább éves szinten, a megtermelt többletjövedelem jelentős része nem marad a határokon belül, hanem elmegy külföldi áruk megvásárlására.
Utoljára 2021 júniusában láttunk olyat, hogy egy hónap mérlege pozitív lett volna. Az, hogy 2022 decemberében csak 61 milliárd forint volt a hiány, még egészen vállalható is ahhoz képest, hogy például novemberben 590 milliárdos mínusz jött össze. Sőt, ennél kisebb havi hiány csak februárban és májusban jött össze. A decemberi adat részleteit később adja ki a KSH, a novemberi nagy hiány oka viszont már ismert: kevés magyar energiahordozót és élelmiszert sikerült eladni külföldre, eközben viszont a korábbinál sokkal több külföldi ételt hoztak be. És hát persze az energiahordozókért is jóval többet kellett fizetni.
