Steiner Attila energetikai államtitkár még március elején tartott előadást egy konferencián, a prezentációja pedig az Index birtokába jutott. Ebben Steiner azzal számol, hogy az elkövetkezendő 15 évben 2000 megawatt összteljesítményű gázerőművet fognak felépíteni az országban. Ez szerinte azért jó, mert ezek egyrészt földgáztüzelésű és magas hatásfokú erőművek, amelyek alacsony szén-dioxid-intenzitás mellett rugalmasan szabályozhatók.

Steiner Attila is hangsúlyozta, hogy megnő a lakossági és ipari fogyasztók áramigénye, ezért 2030-ig 55 százalékos növekedéssel számolnak. A prezentációban úgy fogalmazott: az uniós források döntő részét energetikai beruházásokra fordítják: „Az előző uniós költségvetési ciklushoz képest megötszörözzük az energetikai célú ráfordítások összegét”.

Az Index által közölt táblázatban a magyar energiatermelés 2050-ig lényegében csökkenő pályát mutat, hiszen 2021-ben indulunk 220 TWh-ról és 207-nél végzünk 29 év múlva. Ebben az alapvetően is csökkenő trendben még inkább igyekszik tervei szerint visszafogni a kormány a gáz arányát, ami viszont érthetetlenné teszi az egész koncepciójukat, miszerint földgázfaló erőműveket akarnak felépíteni az akkumulátorgyárak kiszolgálására.

Fülke: Gázerőmű az infláció-fennsíkon

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint Takács Péter egészségügyi államtitkárnak üzentek azzal, hogy leváltották a két helyettes államtitkárát. Azért nem őt rúgta ki Orbán, mert azzal elismerte volna, hogy a Magyar Orvosi Kamarának - amellyel frontot nyitott a kormány - teljesen igaza van.

Erre az ellentmondásra kollégánk is rákérdezett a legutóbbi kormányinfón, ám maga Gulyás Gergely sem tudott rendet vágni az egymással szöges ellentétben álló tényezők között. Annyit mondott, hogy bár óriási az oroszok irányába való gázkitettségünk és a kormány mindenkit az áram felé igyekszik terelni, ipari parkok közelében, ahol hatalmas az energiaigény, ott úgy tűnik, hogy ezek az erőművek érik meg a legjobban – mondta a miniszter.

Tehát a kormány úgy akar akkugyárakat működtetni Magyarországon, hogy az energiaigényük kielégítéséhez szükséges gázerőművekhez nem rendelkezik gázzal, hanem egy meglehetősen képlékeny és véletlenül sem megbízható kapcsolaton keresztül tenne szert rá, hovatovább az akkugyárak működtetéséhez szükséges vízmennyiség megléte is kérdéses, és aggályokat vet fel a vízkincs megóvása az esetleges szennyeződésektől.

Az infláció mellett ez a téma, a gázerőművek kérdése is szóba került a hvg.hu közéleti podcastja, a Fülke friss adásában, ami itt hallgatható vissza:

Fülke: Gázerőmű az infláció-fennsíkon

Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.