Az idei első félévben még gyengülni fog a magyar gazdaság teljesítménye, a nyár közepétől indulhat meg egy lassú, fokozatos kilábalás – így számolnak a most kiadott előrejelzésükben a CIB Bank elemzői. Az év egészében szerintük elkerülhető a recesszió, de így is csak 0,5 százalékos lehet a teljes 2023-as GDP-növekedési ütem (ha sávban lehet gondolkozni, akkor valahol -0,3 és +0,7 közé lehet várni). Akár 1 százalék körüli negyedéves visszaesést is láthatunk majd, amikor a jövő héten a KSH kiadja a január-márciusi adatait – mondta el Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője.

Az ipar exportra termelő szektorai még jól teljesítenek, az összes többi szegmens, főleg a belföldi piacra termelő energiaintenzív ágazatokban, viszont óriási visszaesést mutatnak be. Az építőipar szintén „satuféket nyomott”, ahogy az állami beruházásokat felfüggesztették, EU-pénzek nem jönnek, és a lakóépületeknél is jókora visszaesést látunk. A szolgáltató szektorban pedig a lakossági kereslet masszív visszaesése okoz bajokat.

Az egyetlen olyan eleme a gazdaságnak, amely jó lehet idén, a nettó export – persze ennek is az a fő oka, hogy exportra még van kereslet, eközben viszont a fogyasztás visszaesése és az energiaárak csökkenése miatt kevesebb terméket kell külföldről behozni. Ha az év egészében a pozitív tartományban marad a gazdasági növekedés, akkor annak ez lesz az oka.

Kimondott kormányzati cél, hogy idén ne legyen recesszió, viszont ez nehezíti az MNB dolgát, amikor csökkenteni próbálja az inflációt.

Az infláció csúcsán túl vagyunk az elemzés szerint, de csak július-augusztusban csökkenhet a drágulás üteme 20 százalék alá, szeptembertől lehet egy tempóváltás, amikor a magas bázis megérkezik. Decemberre 10 százalék alatti is lehet, főleg a magas bázis miatt (vagyis mert akkor már a nagyon magas 2022. végi árakhoz kell majd hasonlítani), de ez éves átlagban 18,5-19 százalékos inflációt fog jelenteni.

Nagyon komoly kockázat az, hogy 2024-ben nem tud majd meredeken tovább csökkenni az infláció, csak valamikor 2024 végén mehet be az MNB 2-4 százalék közötti céltartományába.

A CIB előrejelzése szerint 4,4 százalékos lehet a 2024-es éves átlagos infláció, de mint Trippon elmondta, a kockázatok inkább felfelé mutatóak.

A reálkeresetek csökkenése, a megélhetési költségek emelkedése, a magas kamatok és a bizonytalanabb kilátások megtették a hatásukat: „érdemi alkalmazkodást indítottak el a háztartási szektorban”, vagyis a háztartások fogyasztása visszaesik, az előrejelzés szerint 1,5 százalékkal.

Az elmúlt években ez volt a motor, ami húzta a gazdaságot, ez most lefulladt.

A cégek sem túl optimisták, a beruházások 2,5 százalékos csökkenése is lefelé húzza a növekedést, eközben pedig az állam is visszafogja a kiadásait és egyelőre az EU-pénzre is várni kell. A kevés jó hír egyike az, hogy a munkanélküliség várhatóan nem fog érdemben emelkedni.

A CIB elemzése szerint az MNB májusban vagy júniusban kezdheti el csökkenteni a most irányadó, 18 százalékos egynapos betéti kamatot, az alapkamat az év végére 10,5-11 százalék körüli lehet. Hacsak nem történik valami nagy változás, az év hátralévő részében 370-400 közötti forint-euró árfolyamra érdemes felkészülni.