Már a kanyarban van a dinnyeszezon, de lesz-e idén olcsó gyümölcs?
Még pár hét, és ellepik a boltokat a sárgadinnyék, aztán nagyjából egy hónap múlva beindul a görögdinnye-dömping is. A májusi eső aranyat ért, és ha nem csap le ránk brutális vízözön vagy szárazság, akkor minden jel szerint remek lesz a hazai termés. A szomszédaink közben mind küszködnek, így jó pozícióból indulunk a külpiacokon.
A hetekig tartó esős-hűvös idő után május végére elértünk odáig, hogy a 30 Celsius-fokot karcolja a hőmérséklet, június elsejével pedig hivatalosan is beröffen a 2023-as nyár. Ez pedig azt jelenti, hogy már a kanyarban van a dinnyeszezon is: a görögdinnyék hagyományosan július elején kezdik el uralni a piacokat, élelmiszerboltokat és az út menti kis standokat, a sárgadinnye évadja azonban ezt megelőzve már június második felében elkezdődik.
Egyelőre úgy néz ki, nagyjából tartja is a hagyományokat a szezon. A májusi esők még időben elálltak, komoly víznyomásról, belvíz okozta károkról országosan nem, csak lokálisan számoltak be a termelők – a havi csapadék tényleg aranyat ért. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete május 23-i, szezonkezdő értékelő gyűlésén így arra jutott, ha csak be nem üt a ménkű, július elején kezdődik majd a görögdinnye-betakarítás.
Drága lesz a dinnye?
Essünk túl a mindenkit érdeklő kérdésen: drágul idén a dinnye? A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetet (FruitVeB) kérdeztük, válaszuk nem meglepő módon az volt, hogy: igen. Konkrét jóslatokba azonban nem akartak bocsátkozni, mert
„ha túl magas árat mondanak, azért lesz pánik, ha túl alacsonyat, akkor meg azért."
Annyit elmondtak, hogy – általános törvényként – a dinnyepiac árait is elsősorban a kereslet-kínálat alakítja, melyet viszont egyértelműen az időjárás mozgat. Ha beüt a kánikula, az emberek egyből megrohamozzák az eladókat, és felnyomják az árakat. Pont azért volt tavaly a szezon első fele bukta Európa-szerte, mert hűvös volt, mutattak rá.
A kiskereskedelmi árakkal szemben a termelői költségek alakulásáról már beszélt lapunknak a FruitVeB. A földgázpánik miatt iszonyúan megdrágultak a műtrágyák, és a gazdák egy része, tartva attól, hogy később még tovább drágul az áru, pont ebből tárazott be. Őket már nem boldogította, hogy év elején aztán elkezdtek csökkeni a műtrágyaárak, az üzemanyagárakkal együtt. Jelentős az infláció, a vetőmagoknál pedig 20 százalék körüli volt az áremelkedés.
Összességében nagyjából az dönt a termelési költségekről, hogy ki mikor vásárolt be, és ez azért nem jó hír, mert a gazdák szeretnek előre tervezni, azaz az előző évben beszerezni az úgynevezett inputanyagokat. A FruitVeB szerint „nagyon rossz becslést nem adnak", ha azt mondják,
2021-ről 2022-re körülbelül 30 százalékos termelésiköltség-növekedést lehet belőni, ami 2022-ről 2023-ra újabb 15-20 százalékot ugrott.
Ez elkerülhetetlenül meg fog jelenni a bolti-piaci árakban is.
A görögdinnye kilójának átlagára mindenesetre a következőképp alakult az elmúlt évek júliusában és augusztusában a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:
- 2019: 306/183 forint
- 2020: 278/221 forint
- 2021: 303/214 forint
- 2022: 391/325 forint
Januártól fogva minden hónapban emelkednek az árak, és minden vizsgált évben a szezonkezdetet megelőző hónap, június árai voltak az év legmagasabbjai, feltehetően azért, mert kánikula már volt, hazai termés viszont még nem, így a kilövő kereslet még szegényebb, importra épülő kínálattal találkozott. 2019 júniusában 351 forint, 2020 júniusában 336 forint, 2021 júniusában 390 forint, 2022 júniusában pedig 534 forint volt egy kilónyi görögdinnye átlagára. Idén egyelőre az április a legfrissebb adat, 351 forinttal – ez nem sok jót ígér.
Mit veszünk?
Újabb trend a hazai dinnyepiacon, hogy elkezdtünk kisebb, 5-7 kilós dinnyéket venni a 7-11 kilósok helyett. Ez az elmozdulás pár éve kezdődött el, akkor még az lehetett a magyarázat, hogy a kicsi dinnye könnyebben kezelhető. A FruitVeB szerint ennek viszont most már egyértelműen a drágulás az oka – így alacsonyabb az egy dinnyére jutó költség, de mégis el lehet mondani, hogy ettünk dinnyét. A trend miatt a hazai termesztők többsége is ilyen irányba lépett idén.
A FruitVeB szerint a másik, szintén néhány éve észlelhető trend itthon, hogy egyre nő a magnélküli dinnyék aránya a piacon. Ezek amúgy valójában nem magmentes, hanem csak magszegény dinnyék. 2007-2008 körül jelentek meg Magyarországon, és 2010-től folyamatosan terjednek, évente mindig 1-2 százalékkal nő a részesedésük: tavaly nyáron már a piac 15 százalékát tették ki.
Több föld, több dinnye
A vetőmag-értékesítési adatok arra mutatnak, hogy görögdinnyénél 10 százalék körüli termőterület-növekedés várható idén az országban: a tavalyi 2635 hektáros terület 2023-ban 2870 hektár körülire nő. Ez csak látszólag jó hír, mert, mint a FruitVeB rámutat, 2019 óta folyamatosan csökkent a dinnye termőterülete Magyarországon. Az idézett évben közel 4800 hektár termesztettek dinnyét, 2020-ban már 3800-on, egy évvel később 3500-on – innen süllyedt még tovább tavaly. A zsugorodás tehát idén megállt, de még a 2021-es szintre sem kapaszkodtunk vissza.
Az idei növekedés motorja Kelet-Magyarország, itt várhatóan 25-30 százalékkal több földet vonnak be dinnyetermesztésbe, a többi termesztőkörzetben (Békés, Heves, Tolna, Baranya) az ingadozás (mert van, ahol kis csökkenés várható) a 2 százalékot sem éri el. A keleti felbuzdulást a FruitVeB lapunknak azzal magyarázta, hogy Kelet-Magyarország jellemzően a dinnyeszezon második felébe kapcsolódik be, ami nagyjából augusztust jelent (idén az ottani termesztők még csak most kezdték el telepíteni az állományaikat.)
Tavaly Európában a szezon első felében igen alacsonyak voltak az árak, viszont a második felében nagyon megugrottak, így Kelet-Magyarország nagyot tudott kaszálni. Az export is felpörgött, kivitelre is keresett volt a keleti dinnye. Tehát elsősorban a remek tavalyi eredmények miatt vetnek idén több dinnyét az ország keleti felében. Plusz van egy olyan hatás is, hogy ezekben a régiókban a gyengébb, alacsonyabb aranykorona értékű földeken a szántóföldi növények nem teljesítettek jól, így idén a termelők egy része inkább átpártolt dinnyére.
Olyan gyorsan érleli a meleg a dinnyét, hogy később hiány is lehet belőle - videó a dinnyeföldekről
Hudák Tamás több mint 20 éve termel dinnyét a Békés megyei Nagykamaráson, már a nagyszülei is ezt csinálták. Csak dinnyetermelésből most sem lehet megélni, egyre gyakoribb, hogy a gazdák TSZ helyett, úgynevezett TÉSZ-be tömörülnek a túlélés érdekében. Ezek a szövetkezetek aztán hatékonyabban tudják eladni a dinnyét az áruházláncoknak.
A korábbi átlagos hozamokkal számolva a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete idén 123-126 ezer tonna közé várja az országos görögdinnye-termést. Ezt az időjárás esetleges extrém kilengései még felrúghatják, de ha nem lesz haváriahelyzet és összejön a várt mennyiség, akkor ez az éves belföldi fogyasztást – ami általában 100 ezer tonna körül alakul – simán fedezi, és 25-30 ezer tonna marad exportra is.
A sárgadinnye külön történet. Itt nem nő a termőterület, hanem a tavalyi 350 hektárról előreláthatólag 315 hektárra csökken, a termést pedig 30 tonna per hektár körüli átlagos hozammal 9750 tonnára becsülte az MDE. Ez biztos, hogy nem fogja fedezni a hazai fogyasztást – a sárgadinnye-termésünk sohasem fedezi. A termőföldek zsugorodásának oka, hogy a sárgadinnye munkaerőigénye magasabb, márpedig a munkaerő itt is szűkös és drága. Ez nem magyar sajátosság, egész Európában hasonló trend érvényesül a FruitVeB szerint.
Mások vergődnek, és ez nekünk jó
Úgy néz ki, idén a korábbiaknál jobb esélyekkel indulunk a külpiacokon, mert csaknem az összes környező országban legalább 5-10, de akár 15 százalékos vagy még nagyobb a termőterület-csökkenés, vagyis kevesebb árut tudnak idén exportálni, így a magyar dinnye magasabb áron kelhet el.
Ukrajnában és Szerbiában pedig ennél is sokkal nagyobb a zsugorodás. Ukrajnában értelemszerűen a háború miatt: itt pont a déli, termesztő részeken folytak hadműveletek, és hiába vitték át máshová az állományokat, hiányzik a szaktudás a dinnyetermesztéshez, például sok helyen nem végeztek talajfertőtlenítést, ezért a pattanóbogarak megritkították az állományokat, magyarázta lapunknak a FruitVeB. Az ukrán termőterület idén nem fogja elérni az orosz invázió előtti állapot 50 százalékát se.
Szerbia tavaly a szezon első felében volt aktív a piacon – mint említettük, ekkor pont alacsonyak voltak az árak –, így a gazdák nagyot buktak. Emiatt idén 20 százalékkal, 3500 hektárról 2800 hektár környékére csökkent a szerbiai termőterület.
Spanyolországban a sárgadinnye-terület a 2021-es 19 ezer hektárról 2022-re nem egészen 18 ezer hektárra zsugorodott, görögdinnyénél pedig több mint 23 ezer hektárról alig több mint 22 ezerre esett a termőterület tavaly. Idén részben az óriási tavaszi aszályok miatt újabb, közel 20 százaléknyit csökken a terület mindkét dinnyénél. Vízhiány sújtja az európai piac egyik legfontosabb beszállítóját, Marokkót is, ahol 30-40 százalékos területcsökkenésről számoltak be. Romániában pedig idén 10-15 százalékkal csökkent a termőterület.
Olaszország az egyik, ahol ugyan nő idén a termőterület – kb. 5 százalékkal –, de még megjósolhatatlan, hogy a mostani, katasztrofális áradások, felhőszakadások és jégesők milyen károkat okoznak az ország északi részén. A terméskiesés a június 5-25-ig tartó időszakban mindenesetre borítékolható.
A világ egyik legnagyobb termesztője és exportőre Törökország, itt az idén összesen 40 ezer hektár körüli területen termelhetnek dinnyét, ez jóval több, mint korábban. A török termés évi 3,5 millió tonna körül szokott alakulni. Náluk egyébként csak Kína nagyobb játékos a szegmensben, évi 60 millió tonna dinnyével a globális piac 60 százalékát uralják.
Ki, be
Magyarország elsősorban Csehország és Szlovákia, illetve Lengyelország és a Baltikum felé szállít dinnyét. A kiviteli mennyiség általában valamivel több, mint az éves importunk: tavaly 25,8 ezer tonnát hoztunk be, míg 28,5 ezer tonnát vittünk ki. De például 2021-ben 36,4 ezer tonnát értékesítettünk külföldön, akkor a legtöbb, 12,3 ezer tonna Csehországba ment. Tavaly Lengyelországba adtuk el a legtöbbet, 9,9 ezer tonnát.
Szerbia a szomszédunk, de annak ellenére sem lesz most hirtelen nagy felvevőpiacunk, hogy óriásit csökkent a termőterületük. Először Törökországból, aztán Görögországból, majd Albániából és Észak-Macedóniából vesznek árut, ezekkel mi árban nem tudunk versenyezni, és a szerb piac is nagyjából annyira telített dinnyével, mint a magyar, magyarázta lapunknak a FruitVeB. Így Szerbia felé valószínűleg kis tételeket sem fogunk szállítani.
Ami az importunkat illeti, elsődleges partnerünk stílszerűen Görögország, innen tavaly 11 ezer tonna dinnye érkezett, míg Olaszországból kb. 6 ezer, Spanyolországból 3 ezer, Hollandiából 1,5 ezer, Törökországból pedig 1,2 ezer tonna – 2022-ben összesen 25,8 ezer tonna dinnyét importáltunk.
Ezek áráról a FruitVeB azt közölte, hogy az import mindig olcsóbb, mint a magyar áru, de körülbelül 10 év kitartó munkájával sikerült elérni, hogy a magyar fogyasztók igenis hajlandók többet fizetni a magyar dinnyéért.
„Egyértelmű, hogy az importnak van hatása az árakra, de a magyarok drágábban is megveszik a magyar dinnyét."
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mitől lett drága minden zöldség, aggódhatunk-e a kajsziért, dinnyéért?
Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.
A kukorica odalett, alma nem is volt, és már a jövő évi termés is veszélyben van
Ahol nem öntöztek, az egész termés odalett, ahol igen, ott is sokkal rosszabb minőségű, kisebb és fonnyadtabb gyümölcs termett. Az almatermés soha nem volt még olyan rossz, mint az idén, de mi a helyzet a többi gyümölccsel? Hogyan jelenik majd meg a terméskiesés a boltok polcain, és mi lesz így jövőre? Mezőgazdasági szereplőket kérdeztünk egy katasztrofális nyár után.
