Még kitartunk a hőguta-nyaralások mellett, de már látszik, hogyan üdülünk egy évtized múlva
Mediterrán tengerpartok helyett skandináv erdők felé veszik majd az irányt az utazók, a kemence-július helyett pedig a hűvösebb októberre tolódnak a nyaralások - szakértők szerint ez lesz a vakációzás jövője az északi féltekén. A jóslatból a gyakorlatban egyelőre alig valósul meg valami, a nyaralók, köztük a magyarok is kitartanak a nyári, tengerparti vakációzás mellett, hiába hevült élhetetlenné több kedvelt úti célunk is. De a változások apróbb lépésekben már most megindultak - igaz, ezeket most az infláció is noszogatja.
Extrém hőhullámok verik szét Európa kedvenc nyári üdülőországait, már Görögországban és Olaszországban sem azért kell imádkozni, hogy ne érje el a hőmérséklet a 40 Celsius fokot, hanem azért, hogy maradjon meg 50 fok alatt. Megint beköszöntött a futótűzszezon is, és a legnagyobb publicitást kapó Rodosz-Korfu kettős mellett szenesedik Palermo környéke is, de mások mellett Spanyolországban, Horvátországban és Svájcban is menteni kellett az embereket a lángok elől.
A megállíthatatlannak tűnő klímaváltozás miatt ezek a szélsőséges jelenségek egyre hétköznapibbá válnak, és ez szakértők várakozása szerint az élet megannyi egyéb területe mellett a nyaralási szokásainkat is jelentősen át fogja írni. Hiába brutálisan forró azonban a július, ezek a változások a gyakorlatban egyelőre csak nagyon apró lépésekben indultak meg. Csakhogy idén minden idők legforróbb nyarát éljük, és ezt minden bizonnyal jövő nyáron is elmondhatjuk majd, ahogy a jövő utánin is - ahogy egyre romlik a helyzet, úgy kell majd elkerülhetetlenül átírnunk a berögzült üdülőszokásainkat.
Nyaralás helyett őszelés, Dél helyett Észak
Turisztikai szakértők egybehangzó jóslatai szerint a klímaváltozás súlyosbodásával a felperzselődő mediterrán és észak-afrikai úti célok helyett a jövő nyaralási szezonjaiban a hűvösebb országok - a skandináv vidék, illetve Nagy-Britannia és Írország - lesznek a nyerők. A nyáron elviselhetetlenné váló tengerparti régiókba pedig a hagyományosan júliustól szeptember elejéig tartó főszezon helyett korábban és később fogunk utazni. Az elő- és utószezonok ennek megfelelően meghosszabbodnak, május-június helyett akár már áprilisban célba vehetjük a strandokat, melyek aztán még októberben - egyesek szerint akár novemberben - is számíthatnak még fürdőzőkre.
Ez tehát az elmélet, ami pusztán józan paraszti ésszel vizsgálva is helyes feltételezésnek tűnik. És bár ezt a területet még nem kutatják intenzíven, már vannak felmérések, illetve azokon alapuló predikciók, melyek ugyancsak a fentiek felé mutatnak.
Az Európai Unió társalapításával létrejött Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission, ETC) nevű nonprofit szervezet tavaly május elejétől idén június elejéig elvégzett egy kutatást, mely az európaiak nyaralási terveit tapogatta le. Öt körben, körönként hatezer főt kérdeztek meg a kontinens tíz legnagyobb küldőpiacán (Magyarország így nem volt köztük). A válaszok alapján azt találták, hogy tavalyhoz képest 10 százalékkal csökkent a mediterrán országok vonzereje a nyári szezonban, miközben Csehország, Bulgária, Dánia és Írország népszerűsége megnőtt - ezek az úti célok kevésbé zsúfoltak, és hűvösebbek is (bár Bulgária persze csak minimálisan).
Az ETC arra is kíváncsi volt, hogy idén nyáron mik az utazni vágyók legfőbb aggodalmai. Az extrém időjárási jelenségeket a megkérdezettek 7,3 százaléka említette. Ez már jelentősnek mondható, bár a 23,7 százalékot kitevő legfőbb aggályhoz, az infláció miatti költségemelkedéshez képest még nem sok. Azt is hozzá kell tegyük, hogy a nyaralások inkább tavaszra vagy őszre időzítésében idén biztosan különösen nagy szerepet játszik, hogy offszezonban olcsóbbak a repülőjegyek, hotelszobák.
Más módszerrel szondázta a nyaralók attitűdjét a Mabrian turisztikai elemzőcég. Ők elindítottak egy klímaérzékelési indexet, mely közösségimédiás interakciók bigdata-elemzésével azt méri, milyen hatással van az időjárás alakulása az odautazók elégedettségére egyes kiemelt európai nyaralócélpont-országokban. Vagyis azt gyűjtik össze, hogy mennyire akadnak ki az emberek Facebookon, Twitteren, Instagramon és egyéb felületeken, ha a túlzott forróság vagy épp a hűvös időjárás beleköp a vakáció-levesükbe.
Az index azt mutatta, hogy az előző minden idők legmelegebb nyarán (tavaly) Franciaország, Spanyolország és Görögország "klíma-elégedettsége" is meggyengült 2021-hez képest. Közben a Nagy-Britanniához fűződő elégedettség pedig egyértelműen megnőtt, mivel ott a korábban normálisnak számító hűvös nyarak helyett most már egyre inkább kellemesen meleg nyarakat lehet átélni (idővel persze a brit szigetek is elkezdenek majd megfőni).
A Mabrian megjegyzi: ez nem azt jelenti, hogy dobjuk a megszokott nyaraló-országainkat, és hirtelen mindenki a dán tengerpartokat özönli el a szicíliaiak helyett, de az utazók valószínűleg elkezdik felfedezni a szokásos célpontok eddig hanyagolt, északi régióit, ahol talán nem sülnek oda az aszfaltra. Az elemzők szerint a nyári főszezonban nagyobb forgalomra számíthat például Franciaország és Spanyolország északi része is.
A várható változásokról az Európai Bizottság is összeállított egy projekciót, ők ráadásul két forgatókönyvvel számoltak. A Politico által idézett számítás egyik esetben azt vizsgálta, hogy az eddigi turisztikai csúcsévhez, 2019-hez képest milyen hatással lesz a turisztikai keresletre a 1,5 Celsius fokos globális melegedés, a másik esetben mindezt 2 Celsius fokos melegedéssel modellezték le.
1,5 fokos felmelegedésnél számításaik szerint a Svédország iránti turisztikai kereslet 1,27 százalékkal nő meg a négy évvel ezelőttihez képest, Finnországé 1,49 százalékkal, Litvániáé 2,13 százalékkal, közben Ciprusé 1,86 százalékkal csökken, Görögországé pedig 0,91-gyel zsugorodik. 2 Celsius fokos emelkedésnél Svédország turisztikai kereslete 2,16, a finneké 2,36, a litvánoké 3,24 százalékkal nő, Ciprusé 2,69, Görögországé pedig 1,51 százalékkal csökken a projekció szerint.
Akik már esküdöznek
A görög és olasz rekordhőség (és pláne a görögországi tűzvész) miatt most könnyű olyan megszólalókat találni, akik hangosan átkozódva-esküdözve illusztrálják a fenti jóslatokat. A Reuters például beszélt olyan amerikai párral, akik a jövőben kétszer is meggondolnák, hogy júliusban Rómába utazzanak. Beszámolójuk szerint akkora volt a hőség, hogy "nem bírtak elég vizet inni," és a hőmérséklet miatt az egész nyaralásuk "nyomorúságos" élmény volt. Egy norvég pár pedig fejfájásra, szédülésre panaszkodott a hírügynökségnek, és két hét helyett egy hét után hazautazott Róma elővárosából.
A New York Times pedig még tavaly nyáron - ami, ismételjük meg: a mostaninál hűvösebb volt - számolt be arról, hogy új fejleményként az amerikai utazási irodákat elkezdték az utolsó pillanatban hívogatni az európai vakációra készülő ügyfelek, és arról érdeklődtek, hogy át tudják-e variálni a csomagjukat a hőség miatt. Voltak, akik Róma helyett inkább egy tengerparti olasz városba akarták áttetetni a foglalásukat, mások az olasz főváros helyett Amszterdamban vagy Koppenhágában akarták indítani tengerentúli körútjukat, hogy elkerüljék a mediterrán hőhullámot.
Ezek a módosítások nemcsak a nyaralási élmény miatt teljesen indokoltak, hanem egészségügyi szempontból is azok. És nem is csak a fejfájás, szédülés vagy hőguta jelent kockázatot. A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet nemrég közzétett kutatása szerint tavaly nyáron több mint 61 ezer ember halt meg csak Európában az extrém forróság miatt. Ez alapján az idei nyár még feketébb lesz.
Nem eszik olyan forrón a fagyit
Az, hogy valaki az extrém hőség miatt megfogadja, hogy soha többé be nem teszi a lábát a Mediterráneumba nyáron, a fenti, hangzatos nyilatkozatok ellenére egyelőre ritka példa, a nagy számok most még mást mutatnak. A Thomas Cook szóvivője például azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy náluk egyelőre semmiféle változás nem érzékelhető a foglalásoknál, a brit utazási irodákat tömörítő ABTA pedig ugyancsak arról nyilatkozott, hogy az extrém hőhullám és a futótüzek ellenére egyetlenegy utazás-lemondás se történt a tagcégeiknél.
Ehhez hasonlóan a Magyar Utazási Irodák Szövetsége szerint sem érezhető még a megjósolt trendváltás. A MUISZ lapunk érdeklődésére közölte, hogy a magyaroknál a nyári külföldi üdüléseknél változatlanul a mediterrán és észak-afrikai tengerpartokra a nyári főszezonban, charter-repülőjáratokkal szervezett nyaralások a legnépszerűbbek. Közölték, hogy az érintett utazásszervezők által üzemeltetett járatok és az általuk lefoglalt szálláshelyek teljesen megteltek erre az időszakra.
A MUISZ azt sem tapasztalja, hogy megnőtt volna az érdeklődés a hűvösebb északi országok iránt, és adataik alapján változatlanul a főszezonban utaznak a legtöbben a hagyományosan nyári célországokba. Mint kérdésünkre írták, a nyaralni vágyók, sok esetben családosok elsősorban a nyári szünidő idejére időzítik utazásaikat a kedvelt tengerparti nyaralóhelyekre. Azt még hozzátették, hogy ezekben a térségekben az őszi utószezon is nagyon élvezhető időszak, így az érintett utazásszervezők kínálatában szeptemberi és októberi időpontok is szerepelnek.
A nagy fapados légitársaságok közül az easyJet vezérigazgatója kedden - aznap indult a légitársaság harmadik különjárata Rodoszra, hogy a tűzvész elől hazaszállítsa a turistákat - azt nyilatkozta, hogy a hőhullám az adataik szerint nem tántorította el a vakációzókat, hogy a megszokott üdülőhelyeiket vegyék célba idén nyáron is.
Valami mocorgás azért már van
Az easyJettel szemben a Wizz Air azonban már érzékel némi elmozdulást a korábban megszokott nyári jegyértékesítéséhez képest. Lapunk érdeklődésére azt válaszolták, hogy tavalyhoz képest idén nagyobb a kereslet az őszi járataik iránt, sőt, még a COVID-ot megelőző időszakhoz képest is több foglalás történt náluk most szeptemberre és októberre, mint négy évvel ezelőtt. "A szezonalitás továbbra is érzékelhető, de elmondhatjuk, hogy a nyári szezon kissé kitolódott" - írták.
Azt egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy a Wizz Air-utasok nyári preferenciái erősen eltolódtak volna a hidegebb éghajlatú úti célok felé, de a vállalat "határozottan pozitív tendenciát" lát a nyári foglalásoknál Izland, Svájc, Svédország és az Egyesült Királyság esetében.
"A tavalyi évhez (valamint a COVID előtti időszakhoz) képest nagyobb keresletet figyelhetünk meg a Budapestről induló Keflavík, Bázel, Malmö, Stockholm, Birmingham, Edinburgh és Liverpool járatainkon a nyári időszakban."
Megkérdeztük azt is, hogy mennyiben kezdtek el az emberek a nyári főszezon helyett a tavaszi és őszi időszakra jegyet foglalni a hagyományosan nyári célországokba. Erre azt írták, hogy a legtöbb üdülési útvonalra repülő járatuk szezonális, így azok alapesetben csak augusztus végéig közlekednek, de a megnövekedett kereslet miatt néhányat idén szeptember végéig vagy október közepéig üzemeltetnek. A Wizz Air is rámutatott, hogy a szezonon kívüli időszakban a jegyek olcsóbbak, ami magyarázatot adhat a megnövekedett keresletre ezeken a hagyományosan nyári úti célokon.
Még pancsolunk, de meddig?
Érthető, hogy miért ragaszkodunk a nyári mediterrán üdülésekhez. Egyszerűen ez a bevett nyaralószezon, az van belénk kódolva, hogy ilyenkor kelünk útra, és a legtöbbeknél az is teljesen alap, hogy a cél egy vízpart - legtöbbször a Balaton, kivéve idén, amikor annyira durva a magyar infláció, hogy konkrétan jobban megéri egy külföldi tengerpartot választani. Ezeket a reflexeket egyelőre nehezen írja felül az, hogy brutálisan meleg van - azért van nyár, hogy meleg legyen, nem? És ezért megyünk víz mellé, hogy belecsobbanva fel tudjunk frissülni a brutál forróságban.
Viszont új dilemma kezd körvonalazódni: lassan azt is mérlegelni kell, mi az a vízhőmérséklet, amiről még hajlandóak vagyunk magunknak bemagyarázni, hogy hűsítő. A magyarok közül - anyagi okokból - kevesen utaznak az USA-ba nyaralni, de aki oda készül, az elrágódhat azon, jó hír-e, hogy Florida déli partjai közelében az ilyenkor normális 23-31 Celsius fok helyett hétfő délután majdnem 38,5 fokos volt az óceán vize.
Ez már a szárazföldön pusztító futótüzek nedves megfelelője, abban az értelemben, hogy ezen a hőmérsékleten már elhal a hínár, a korall, és úgy általánosságban a tengeri élővilág. Egy 2019-es tanulmány szerint - szintén a szárazföldi fejleményekhez hasonlóan - az utóbbi években megtriplázódott a hőhullámos napok száma az óceánokban is.
Idén ráadásul az El Nino még tovább fokozza a forrósodást - az Európai Űrügynökség szerint a tengerfelszíni hőmérséklet idén áprilistól fogva minden hónapban rekordot döntött, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) pedig ugyanezt állapította meg az óceánok átlaghőmérsékletéről.
A floridaihoz képest annyira még nem extrém fejlemény, de hozzánk közelebb is olyan lesz lassan strandolni egyes napokon, mintha forróvizes dézsába csobbannánk. Kedden 28,71 Celsius-fokot mértek a Földközi-tenger felszínén - ez volt ezen a tengeren a valaha mért legmagasabb nappali hőmérséklet. Ízlés kérdése, de a többség talán egyet ért abban, hogy ez a hőmérséklet frissítő pancsolásra már alkalmatlan.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
