Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A mobilok forgalmi adataiból is megtudhatjuk, hova utazunk legszívesebben.
Több, a Covid-járványt megelőző és azt követő évet elemzett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a mobilok roaming forgalmából megtudja, hol szeretnek legjobban nyaralni a magyar mobilok, vagy legalábbis a gazdájuk – áll az NMHH közleményében.
A roamingforgalom nyáron a legmagasabb, ilyenkor mennek a mobilok legtöbbet külföldre, ebben az időszakban a hazai hang és adatforgalom is némileg visszaesik.
A vizsgálatnál szem előtt tartották, hogy utazás közben több országon is áthaladhatnak a telefonok, így rácsatlakozhatnak több külföldi szolgáltató hálózatára is. Ez is közrejátszik abban, hogy az elemzés első három helyezettje szomszédos ország, írja az NMHH.
A roaming alapján a legnépszerűbb úticél Ausztria, ahol nyaranta a SIM kártyák 8,5 százaléka internetezett vagy telefonált. A második helyen áll Horvátország, nyáron a SIM-ek 6,2 százaléka bonyolított forgalmat horvát mobilhálózaton, harmadik pedig Szlovákia, ahol 5,2 százalék volt.
A nyári többlet természetesen Horvátországban a legkimagaslóbb a három ország közül.
A többi úticélt tekintve azonban a szezonban Görögország lehagyja Horvátországot, de mögötte Bulgária, Ciprus, Szlovénia és Olaszország is népszerűek. A mobilhasználati szokásokból egyértelműen láthatjuk, nyáron a magyarok legszívesebben a déli partra mennek.
(Nyitóképünk illusztráció)
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.