Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
Kapott egy gyomrost, és térdre rogyott – ha Szentkirályi Alexandra múlt heti elemzéséből az infláció szót kicseréljük arra, hogy „magyar gazdaság”, pontosan ezt érezhetjük, amikor ránézünk a friss GDP-adatra. A nyers adat szerint ugyanis 2,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 2,3 százalékkal volt kisebb a magyar GDP az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első felében összesen 1,7 százalékos a visszaesés.
Január-márciushoz képest pedig 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye április-júniusban. Azaz a technikai recesszió tovább tart – ez a megnevezés azt az időszakot jelenti, amikor legalább két egymást követő negyedévben csökken a GDP az előző három hónaphoz képest.
Hogy távlati szinten is tudjuk hova elhelyezni a mostani számokat, ahhoz elég két adat:
A részletes adatokat arról, hogy miből állt össze a mostani mutató, két hét múlva fogja közzétenni a KSH, de néhány részlet már most nyilvános, és a már korábban közzétett adatokból is sok mindent tudunk.
Annyit már most elárultak, hogy a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte a visszaesést, az ipar, valamint a piaci szolgáltatások, ezen belül leginkább a szállítás, a raktározás és a kereskedelem pedig alaposan visszahúzta a számokat. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését az ellensúlyozta részben, hogy a humánegészségügy és a szociális ellátás területén jelentős növekedést mértek.
Kezdjük azzal, hogy jó volt az idő! 2022-ben az aszály miatt a mezőgazdaságnak borzalmas éve volt, az akkori második negyedévben például 35,1 százalékos zuhanást mértek – nyilvánvaló volt, hogy a 2023-as agrárszámok ehhez viszonyítva óriási növekedést fognak mutatni akkor is, ha csak egy erősen átlagos éve lesz a mezőgazdaságnak. És ugyan az aratás nem mindenhol sikerült annyira jól júniusban, mint amit várni lehetett, az áprilisi fagyok pedig tettek károkat a gyümölcsökben, az idei termés még így is igencsak jó lehet. „Brüsszel és egy esőtáncos sámán mentheti meg a magyar gazdaságot” – írtuk tavaly ősszel, amikor azt elemeztük, lehet-e recesszió 2023-ban, és ugyan EU-pénzek még mindig nem érkeznek, az időjárás ezúttal tényleg megmentheti a GDP-adatunkat.
Segíthette a növekedést az is, hogy az exportunk nagyot nőtt. Áprilisban ugyan még 1,1 százalékos visszaesést mértek 2022-höz képest, májusban viszont már 3,9, júniusban pedig az első becslés szerint 11 százalékkal volt az export az egy évvel korábbi szint fölött – amihez persze hozzátartozik az is, hogy a 2022-es adatok ebből is extrémen rosszak voltak. Úgy tűnik, hogy ugyan a magyar ipar nem teljesít jól idén (sem), legalább a külföldi eladásra gyártott termékekből bejön pénz az országba.
És nagyjából eddig tartottak a jó hírek.
Az iparunk áprilisban 5,8, májusban 4,6, júniusban pedig 6,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez úgy történt meg, hogy a belföldi fogyasztásra szánt termékek gyártása júniusban már 20 százalékkal visszaesett. Vagyis az exportnál tett megállapítást meg is lehet fordítani: ugyan külföldre még tudunk eladni magyar, vagy legalább itt összeszerelt árukat, a belföldi eladásra szánt termékek gyártása csúfosan visszazuhant.
És minden bizonnyal összeesett minden más termék fogyasztása is. Ekkora infláció mellett egyszerűen elfogy az emberek pénze, nincs miből pörgetni a GDP-t. Részletesen ebből a kiskereskedelmi adatot ismerjük: a bolti forgalom – ha nem a kasszáknál hagyott pénzt, hanem a megvásárolt termékek mennyiségét nézzük – áprilisban 12,6, májusban 12,3, júniusban 8,3 százalékkal volt kisebb, mint 2022 azonos hónapjában. A tavaszi visszaesések csak azért nem minden idők legrosszabbját jelentik, amióta csak méri ezt a KSH, mert amikor a Covid első hulláma alatt bezárt minden, pár ezrelékponttal még ennél is rosszabb volt.
Innen szép győzni – lehetne erre mondani. Az biztos, hogy ez után, az év második felében jön az az időszak, amiben 2022-ben nagy visszaesést mértek, úgyhogy ahhoz viszonyítva valószínűleg már értékelhető növekedést látunk majd. Más kérdés, hogy az év egészében mi lesz. A legtöbb szakértő előzetesen úgy számolt, hogy 2023-ban szűken úszhatjuk meg a recessziót, de annyira kis pluszban lesz csak a gazdaságunk 2022-höz képest, hogy az majdhogynem stagnálásnak lesz minősíthető. A kormány mindenki másnál optimistábban 1,5 százalékos növekedést vár, az MNB pedig egy nagyon széles sávot adott meg az előrejelzésében: a 0,0 százalékos eredményt sem tartja kizártnak, de a 1,5 százalékos növekedést sem. Az Európai Bizottság 0,5 százalékos növekedést tart elképzelhetőnek, ami az EU egyik legalacsonyabbja volna, és ezzel számol az IMF is.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.