Macron Kazahsztánban és Üzbegisztánban keres uránt

„Kérdőjelek Nigerben és kérdőjelek Oroszországban. Az Európai Unió egyelőre nem alkalmaz szankciókat az orosz uránnal szemben, de hosszú távon ez is szóba kerülhet. Emmanuel Macron francia elnök közép-ázsiai útja ezt a nehéz helyzetet akarja enyhíteni” – nyilatkozta a Politicónak a párizsi Jacques Delors kutatóintézet szakértője. Phuc-vin Nguyen rámutatott arra, hogy tavaly az Európai Unió uránimportja 16%-kal csökkent Oroszországból, ugyanakkor 14%-kal nőtt Kazahsztánból. Franciaország uránszállítói között már eddig is Kazahsztán és Üzbegisztán szerepelt a második, illetve a harmadik helyen.

Kazahsztán nukleárisfűtőanyag-kereskedő cége, amely állami kézben van, arra törekszik, hogy betöltse Oroszország helyét az európai piacon. Az Orano nevű francia cég már a kilencvenes évek óta aktív az uránbányászatban Kazahsztánban, és a legutóbbi időben már Üzbegisztánban is megjelent. Az Orano elnöke éppúgy tagja volt Macron küldöttségének, mint az energia óriás, az EDF főnöke. Az Elysée-palota szóvivője közölte: a francia elnök küldöttsége új szerződéseket ír alá Kazahsztánban és Üzbegisztánban az urán szállításáról.

Kínai konkurencia

Peking nagyon is érdeklődik a térség iránt: 10 éve Kazahsztánban hirdette meg Hszi Csin-ping elnök az Új Selyemút programot. 2023-ban Hszian városában a kínai államfő vendégül látta az egykori szovjet Közép-Ázsia vezetőit, és felajánlotta nekik az intenzív gazdasági együttműködést. Ennek megfelelően Pekingben mind Kazahsztán, mind Üzbegisztán vezetői részt vettek az Új Selyemút-konferencián októberben Pekingben, amelyen az uniós tagállamok vezetői közül egyedül Orbán Viktor miniszterelnök volt jelen.

Az Európai Unió is aktívan érdeklődik az egykori szovjet Közép-Ázsia iránt, ezért rendezték meg nemrég a Globális Kapuk-konferenciát Brüsszelben – írja a Politico.

Képünkön: Emmanuel Macron francia államfő és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Asztanában MTI/EPA