Düböröghet a sikerpropaganda, 9,9 százalékosra lassult az infláció. Ez az elemzőket valóban meglepte – főleg az segített, hogy szeptemberről októberre jóval olcsóbb lett a benzin, de azért változatlanul a mi inflációnk a legnagyobb az egész EU-ban. Most a kormány úgy tehet, mint ha az ő nagy győzelme lenne az, hogy minden majdnem tizedével drágább, mint tavaly ilyenkor volt, de valójában már nagyjából egy éve látni lehetett, hogy ez fog történni. Orbán Viktor megvárta, hogy az infláció a csúcs közelébe érjen, majd meghirdette, hogy onnan már javulni fog a helyzet.

A következő hónapok nagy kérdése lesz, hogy meddig maradunk benne az ár-bér spirálban. A keresetek most már jobban fognak nőni, mint az árak, csakhogy valamivel muszáj kompenzálni a dolgozókat az elmúlt másfél év nagy drágulása után, a megnövekvő bérköltségek pedig újabb drágulást okozhatnak.

Rengeteg pénzt ad a kormány lakhatásra, csakhogy ezzel döntő többségben azt segíti, hogy a gazdagok még jobb helyre költözhessenek, és hogy a középosztálynak legyen némi esélye hitelt felvenni egy lakásra. A szociális alapú támogatás szinte nem is létezik, arról pedig mint ha tudomást sem akarna venni a kormány, hogy több százezren élnek bérelt lakásban – állapította meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.

Reviczky Zsolt

A Központi Statisztikai Hivatal pedig most adta ki a szokásos év végi, A háztartások életszínvonala című kiadványát. Ebben 2022-t vizsgálva megállapították, hogy hosszú idő után újra emelkedett a szegénységi kockázatban élők száma, a gyerekeknek majdnem a negyedét fenyegeti a szegénység, a társadalmi szakadék még tovább nőtt, nemcsak a gazdagok és a szegények között, hanem már a gazdagok és a középosztály között is.

És a jövedelmi olló még tovább nyílhat, a gazdagok lesznek a 2024-es adócsomag nyertesei is. Pedig az új javaslat mutatja, hogy a kormány bajban van a költségvetéssel. Bár fontos választási év lesz, nincs szó érdemi adócsökkentésről, hangulatjavító intézkedésekről, kivéve persze azoknak a hangulatát, akik a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgatják. A benzinkutak extraprofitadóját is megváltoztatták: több száz kisvállalkozás kárán érik el azt, hogy a nagy kutakon ne annyira durván szálljanak majd el az árak, amikor bejönnek a 2024-től érvényes magasabb jövedékiadó-kulcsok.

Veres Viktor

Az idei költségvetés épp most lépte át azt a hiánycélt, amelyet eredetileg a kormány kitűzött. És egy darabig még EU-s segítség sem nagyon várható, most épp újra ott tartunk, hogy még tovább késnek az uniós források, az Európai Bizottság szerint pedig nincs is miről tárgyalni, hiszen világosak a feltételek, csak a kormány nem teljesíti azokat.

A hét képe: az orosz oligarchák repülőútjai mutatják, hogyan zárult be előttük a világ nyugati része

(null)

(null)

Tehéntrágya-meghajtású autót mutatott be a Suzuki, nem túl meglepő módon az indiai piacra szánva. Ez viccesen hangzik, csakhogy valójában kulcskérdés a teljes autóiparnak, milyen alternatív energiaforrásokat sikerül találni a most alkalmazottak helyett.

hvg.hu

A cserélhető akkumulátorokban is keresik a további lehetőségeket, ahogy a hidrogénhajtású üzemanyagcellával is kísérleteznek. És persze ott van még az ételhulladékból és állati trágyából előállított biogáz, pontosabban az azt felhasználva készített hidrogén is.

Lemondott António Costa portugál miniszterelnök, miután az ügyészség bejelentette, hogy több milliárd eurós lítium-, zöldhidrogén- és adatközpont-üzletekkel kapcsolatos állítólagos korrupciós ügyekben vizsgálódik. Eddig öt embert vettek őrizetbe, köztük nemcsak tanácsadókat, hanem az infrastruktúráért felelős minisztert is.

António Costa

AFP / Patricia De Melo Moreira

A vizsgálatban lítiumbányászattal, zöldhidrogén-projekttel és egy adatközponttal kapcsolatos ügyek is előkerültek. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak Costa nevét és hatáskörét használták fel a beruházásokkal kapcsolatos eljárások megszüntetésére.

Továbbra sem veszik elég komolyan a nyugati társadalmak a fenntarthatóságot, sőt: sokan abban látnak hatalmi-politikai hasznot, hogy ellene hergelnek. Mi az oka ennek, és mire lenne szükség, hogy tegyünk valamit? Erről is beszéltünk fenntarthatósági podcastunkban, a zCastban.

Reviczky Zsolt

Szóba került az is, mennyire nehezíti meg Magyarországon a fenntartható életmód népszerűsítését a társadalom erős individualizmusa, és mik a fenntartható életmód „kapudrogjai”. De arra is kitértünk, miként lehet úgy akaratosnak lenni a klímakérdésben, hogy ne váltson ki visszahatást, mint ahogy például a Just Stop Oil akciói.

Jövőre jön az új napelemes pályázat, a Napenergia plusz néven beharangozott támogatási program. Ez egymagában sem éri el a klímapolitikában vállalt célokat, de ám mint Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője emlékeztetett, a többi hasonló programmal együtt sem éri el azt a szintet, amelyet a kormány vállalt, vagyis hogy 2030-ig a hazai épületállomány évente 3 százaléka mélyfelújításon esik át. Ez minden esztendőben 100-130 ezer épület teljes körű hőszigetelését, nyílászárói lecserélését, fűtési rendszerének és a gépészetének korszerűsítését jelentené.

A most futó és a tervezett programok ehhez képest nagyjából 100 ezer lakás legalább részleges- (de messze nem mély-) felújítását jelentik. A szakértő ráadásul úgy látja, a korábbival ellentétben ez már abszolút nem a hátrányos helyzetű réteget célozza, a 35 százalékos önerő csak az átlagnál jóval magasabb átlagkeresettel rendelkezők számára lesz elérhető.