Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Mint beszámoltunk róla, az uniós pénzügyminiszterek pénteken elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország módosíthassa a nemzeti helyreállítási tervét. Ezt azt jelenti, hogy ebből az uniós keretből most már 5,8 milliárd euró helyett 10,4 milliárd euróhoz nem fér hozzá a kormány, kivétel ez alól 920 millió euró előleg.
A pénteki határozathoz nem kellett az összes tagország beleegyezése, csak minősített többségének igen szavazata. A Népszava pénteki cikke szerint ez bőven megvolt, még úgy is, hogy Hollandia, valamint a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – tartózkodott a szavazásnál.
Varga Mihály hétfői Facebook-bejegyzéséből azonban kiderült, hogy nem négy, hanem hét ország nem támogatta a magyar előlegkifizetések elindítását, ugyanis Svédország, Dánia és Finnország is tartózkodott.
„Ezek az országok mindent megtesznek azért, hogy a nekünk és Lengyelországnak jogosan járó támogatásokat visszatartsák. Nem fontos számukra a zöld átállás, vagy az energiafüggőség csökkentése sem. Még a velünk kritikus Európai Bizottság is kitűnőre minősítette a magyar helyreállítási program módosítását, őket ez nem érdekelte” – írta a pénzügyminiszter.
A Portfolio szerint ezzel technikailag érdekes helyzet alakult ki, ugyanis a minősített többségi tanácsi szavazásoknál a tartózkodás ellenszavazatnak számít, vagyis az említett hét ország gyakorlatilag a magyar helyreállítási terv módosítása ellen szavazott. Így ráadásul nem is volt annyira biztos a kifizetés elindítása, mert ilyenkor az is a szabály, hogy tagállamok 55 százaléka (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15) támogatására van szükség, vagy akik az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviselik.
