Esett egyet a forint és a tőzsde, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői közzétettek egy cikket arról, hogy indokolt volna újragondolni a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábait. A Magyar Nemzeti Bank erre egy másik cikkel válaszolt: az ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását – és emellé a jegybank egy közleményt adott ki arról, hogy nem személyes sértettség áll a kritika mögött.

Az nem kérdés, hogy a magyar gazdaságpolitika környékén lenne hol beavatkozni: a héten jött ki az adat, hogy a 2023-as költségvetési hiányt 1200 milliárd forinttal nézte el a kormány, az eredetileg tervezett 3400 helyett 4593,4 milliárd forint lett a vége. Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy 2024-re sem reális a 3 százalékos hiány elérése, miközben a költségvetésben – ami egy törvény, szóval illene komolyan venni – 2,9 százalék szerepel. A kormány eközben úgy döntött, hogy a gyógyszergyárak a különadó mellett extraprofitadót is fizethetnek, de ez beleszámíthat a globális minimumadóba, úgyhogy valószínűleg nem nőnek a gyártók terhei.

Persze az, hogy épp mi van a büdzsében leírva, nagyjából teljesen mindegy, mintha nem is egy törvényről volna szó. Miután a 2021-es költségvetést átlagosan 4 nap 7 óránként írták át év közben, a 2022-eset pedig 6 nap 18 óránként, a 2023-as költségvetéssel elérték az egyhetes álomhatárt, és már csak 7 nap 3 óránként írták át.

Reviczky Zsolt

Átnéztük, hogy az 51 módosításban milyen tételeket mozgattak meg. Az még érthető is, hogy az energiaügyekkel kapcsolatos támogatások miatt sokszor alakították a számokat év közben, de az már nem növeli az előre tervezhetőséget, hogy a minisztériumok rendszeresen költségvetés-átírásokkal szedték össze a pénzt a dolgozóik kifizetésére, vagy hogy milliárdokkal tolták meg a kormányzati kommunikációt.

Elkészült a KSH a 2023-as demográfiai statisztikával, és az derült ki ebből: a születésszám soha nem látott mélypontra került, egy év alatt majdnem háromezerrel, két év alatt nyolcezerrel zuhant, és ha lakosságarányosan nézzük, akkor is minden idők második legrosszabb mutatója volt ez. A házasodási kedv is jelentősen visszaesett, egy év alatt az ötödével.

A halálesetek számában viszont jókora javulást mértek, ott mostanra sikerült visszatérni a Covid előtti idők számaihoz. A nemzetközi vándorlás pedig némileg javított a demográfiai mérlegen.

A hét képe: Kerékpáros központ néven 120 új autóparkolót építenének Verőcén

A verőcei kerékpárosközpont látványterve

Facebook / Magyar Kerékpárosklub

Jókora késéseket és akár drágulást is okozhat az, hogy a húszik támadásai miatt az Ázsiából Európába tartó hajók elkerülik a Vörös-tengert, és inkább körbehajózzák Afrikát.

A Nike cipők példáján néztük meg, mekkora bajban vannak most a ruházati kereskedők, akik már töltenék fel készleteiket a tavaszi-nyári ruhakollekciókkal. Egy ekkora cég számára is igencsak drágák a megoldási lehetőségek – Afrika megkerülése helyett ott az opció, hogy Dubajból repülőn hozzák az árut Európába, de ez sokkal drágább. Az Európába érkező termékeik 96 százaléka vízi úton jön ide, erre kell most gyorsan kitalálni valamit.

Mekkora ugrás 50 fölött -– nulla idevágó tapasztalattal – panziót nyitni Bécsben? És 60 fölött, a hobbiból vett hatalmas házat átállítani vendéglátásra? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Ausztriában élő és ott dolgozó magyarokkal.

De szóba került az is: mikortól tudja az ember otthon érezni magát Bécsben? Egyáltalán, mekkora sikertörténet az osztrák turizmus?

Traktoros tüntetéseket tartott Németország-szerte a Német Gazdaszövetség, az akciókat a szélsőjobboldali AfD is tüzelte, amire válaszul több százezres tüntetéseket rántottak össze az AfD ellen. De tüntettek a gazdák Franciaországban és Romániában is. Abból a szempontból nem meglepő ez, hogy a gazdák terhei nagyok és a helyzetük nem javul - az már más kérdés, hogy mennyire reális azt várniuk, hogy minden marad a régiben.

Gazdatüntetés traktorokkal Berlinben 2024. január 26-án

AFP / John Macdougall

A német gazdák szerint kigazdálkodhatatlan összeget jelenthet, hogy például magasabb környezetszennyezési díjat kell fizetniük, miközben többet kell költeniük üzemanyagra. A franciák a mezőgazdasági gépek üzemanyagára kivetett adót, az olcsó importot, a víztárolással kapcsolatos problémákat említik legfőbb sérelmeik között, Romániában pedig az aszály okozta veszteségek nagyobb állami kompenzálását és a gázolaj jövedéki adójának csökkentését kérik.

Több százan futnak a pénzük és napelemeik után a 2021-es napelemes pályázat nyertesei közül, a kivitelezőjük ugyaniss lehívta az előlegeket, és önerőt is átvett az ügyfelektől, telepített is több rendszert, de sok ügyfél esetében nem jutott semmire. A cég illetékesei az államra mutogatnak: bő két éve nem kapják meg az elnyert pályázati támogatásokat, miközben a beruházási költségek őket terhelik. Hogy mikor akar fizetni a kormány, amely közben már új napelemes pályázatot is kiírt, az a kormányinfón sem derült ki, hiába kérdeztük.

Juhász István András

Nőtt olvasóink karbonlábnyoma a tavalyi második félévben – derül ki a február elején egy éve indított karbonlábnyom-kalkulátorunk legfrissebb adatait elemezve. A kérdőív kitöltőinek átlagos karbonlábnyoma továbbra is az országos átlag 5 tonna fölött jár, de a tavaly nyári adatokhoz képest 60 kilogrammal nagyobb is lett: 5,1 tonnáról 5,16 tonnára nőtt.

És amellett, hogy mi történt, arról is szó legyen, mi következik: a héten felvettük új pénzügyi podcastünk, a Kasszakulcs első adását - hétfő kora reggeltől hallgathatják meg az induló műsort.