Az MNB elmagyarázza, miért ilyen szegények a magyar háztartások

A magyar háztartásoknál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet. A GDP egy részét elviszik a külföldiek, a megmaradó nemzeti összjövedelemből pedig kevés kerül a háztartásokhoz, és sok a vállalkozásokhoz és az államhoz.

  • hvg.hu hvg.hu
Az MNB elmagyarázza, miért ilyen szegények a magyar háztartások

A háztartások egy főre eső fogyasztása (az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerőparitáson mérve) csak Bulgáriában volt kisebb 2022-ben, mint Magyarországon. A háztartások fogyasztása több szempontból fontos mutatója a gazdaságnak, Nem véletlen, hogy az Eurostat is kiemelten közli a háztartások végső fogyasztását (actual individual consumption, AIC), és úgy tekint rá, mint “a háztartások anyagi jólétének mutatójára.”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányban részletezte, mennyire vészes a hazai helyzet, illetve mi állhat a rendkívül alacsony hazai lakossági fogyasztás mögött – a tanulmányt a Portfolio.hu foglalta össze.

A háztartások klasszikus kiadásai alacsonyak. Ugyanakkor a közösségi fogyasztásra (ez tartalmazza az államigazgatási, honvédelmi szolgáltatásokat, közútfenntartást stb.) meglepő módon egy főre jutóan uniós átlag felett költünk, természetbeni juttatások formájában (oktatás, egészségügy) pedig a régiós átlagnak megfelelően veszünk igénybe szolgáltatásokat. A mindennapi fogyasztási kiadásokra (élelmiszer, tartós fogyasztási cikk, utazás, kommunikáció stb.) viszont a magyar háztartások uniós viszonylatban látványosan keveset fordítanak.

Az egyik ok a GDP-GNI rés. A magyarországi GDP egy része a külföldiek jövedelme lesz, ezért a nemzeti jövedelem (GNI) kisebb, mint a GDP. Ez főként azért van így, mert

a vállalati profit egy része a külföldi tulajdonosokat illeti, ahogy a hitelkamatok egy része is a külső gazdasági szereplőket gazdagítja.

A közhiedelemmel ellenétben ez a rés nem olyan óriási, de azért megjegyzésre méltó, hiszen ez egy olyan része a gazdasági teljesítménynek, amiből biztosan nem nagyon lesz lakossági fogyasztás.

A fenti tényezőnél jóval lényegesebbnek tűnik az, ahogy a GNI-on, vagyis a nemzeti jövedelmen a háztartások, a vállalatok és az állam osztozkodnak. Míg 1995-ben a háztartások kapták ennek a háromnegyedét, addig most már a kétharmadát sem. Vagyis

a háztartások kezébe arányaiban lényegesen kevesebb fogyasztásra fordítható jövedelem kerül, mint 25 éve.

(Ugyanez igaz, ha nem a GNI-ra, hanem a szűkebb GNDI-ra, az elkölthető nemzeti jövedelemre vetítjük a lakossági jövedelmeket.) AZ MNB elemzése arra is rámutat, hogy a GNI-arányos bérhányad az elmúlt 10 évben a felzárkózó régiós országok között csak Magyarországon csökkent, a többi országban emelkedett.

A fogyasztás emelkedéséhez a GNI növekedését célzó gazdaságpolitikára van szükség, aminek az alapja a hazai termelékenység és jövedelemtermelő képesség növelése, a bérek fenntartható felzárkózása és a hosszú távú bizalom erősítése – vonja le a következtetést az MNB.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.