Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az OECD szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékkal nőhet idén. A kormány 4 százalékot tűzött célul.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján, amelyen Mathias Cormann, a szervezet főtitkára is részt vett.
A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt évek kihívásai ellenére jelenleg is mintegy 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. Ez jóval magasabb az EU átlagosan 3,5 százalékos teljesítményénél – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Mint mondta: az OECD azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára:
2024-ben 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 2,8 százalékos növekedést vár a szervezet.
A miniszter jótékonyan nem említette, hogy az OECD növekedési prognózisa messze elmarad a kormány saját előrejelzéseinél és kitűzött céljainál. A kormány elsődleges gazdaságpolitikai célja az idei évre a gazdasági növekedés felpörgetése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter eddig 4 százalék körüli növekedési célról beszélt, nemrég az iparkamara évadnyitóján egy árnyalattal óvatosabban fogalmazott: 3-4 százalékos szintet emlegetett. Ami a tavalyi pocsék negyedik negyedév után teljesen valószínűtlennek tűnik, az elemzők, nemzetközi szervezetek előrejelzései a valamivel 2 százalék fölötti értékek körül mozognak.
Az OECD jelentése elismerően szól a magyar munkaerőpiacról, amely a koronavírus-válsággal és az energiasokkal szemben is ellenállónak bizonyult. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban továbbra is 4,7 millió fő körül alakult, a munkanélküliség uniós összehasonlításban is a legalacsonyabbak közé tartozik, januárban 4,6 százalékon állt a magyar mutató – ismertette a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a 2024-es magyar országtanulmány kiemelten kezeli a zöld átmenetet, amely összhangban van a magyar kormány törekvéseivel. Magyarország világos célja, hogy a zöld gazdasági átállás egyik nyertese legyen, ennek érdekében a zöldenergia termelésében és tárolásában is a világ élvonalába tartozó fejlesztéseket valósítunk meg. Az OECD ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a nagyszámú feldolgozóipari FDI-beruházás az ágazat zöld technológiákra való átállásához is jelentősen hozzájárul – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?