Az MNB szerint káros személyeskedésként írni arról, hogy Matolcsy személyeskedve szállt bele Nagy Mártonba

Hibásnak és nagyon károsnak minősítette az MNB a honlapján közzétett közleményben azt, hogy “az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát”.

Mindezt az a jegybank közölte, amelynek elnöke, Matolcsy György a napokban maga jelentette ki, hogy vele a magyar gazdaság helyzetével, és a jegybank kormányzati gyámság alá szorításával kapcsolatban is vitában álló Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert lényegében alkalmatlansága miatt kellett kitenni annak idején az MNB-től. 

Erre Nagy Márton is visszaszólt, új szintre emelve a jegybank és a kormány közötti üzengetést: “Most már más a főnököm. Hála istennek!”

A jegybanknál most viszont már azt írják a gyakorlatilag személyeskedésig fajuló vitáról, hogy 

Az értelmezés teljesen hibás és nagyon káros. Csakis arra alkalmas, hogy a vita fókuszát elvigye a lényegi kérdésekről.

Ami szerintük Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke, és részletesen kifejtik, hogy miben áll a mindezt elősegítő jegybanki függetlenség. Mint írják, ez “nem egy elvont fogalom. Ha egy jegybank a törvényi mandátumában meghatározott célok – legfőképpen az árstabilitás elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása – érdekében szabadon, legjobb tudása szerint képes alkalmazni eszközeit és az intézkedések hatásainak kibontakozását sem gátolják külső tényezők, akkor a függetlenség fontos kritériuma teljesült. Ezt a folyamatot hívják hatékony monetáris politikai transzmissziónak.”

Ezzel szemben, ha a jegybanki döntések irányítására, a rendelkezésre álló eszközök alkalmazására vagy a monetáris transzmissziós csatornák hatékony működésére külső nyomás nehezedik, akkor a jegybanki függetlenség sérül.

A gazdaságtörténeti esettanulmányok sora jelzi, hogy a jegybanki függetlenség sérülése az érintett gazdaságokban lassabb gazdasági növekedést, magasabb inflációt és nagyobb pénzpiaci sérülékenységet okozott. Végeredményben minden rövid távú érdekeket szolgáló beavatkozáson a gazdaság kissé hosszabb távon veszített.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke mint a független jegybank vezetője ezért kötelességének érzi, hogy ismételten és hangsúlyosan felhívja a figyelmet arra a beavatkozássorozatra, amely már eddig is szűkítette a monetáris politika függetlenségét, gyengítette transzmissziós csatornáit.

Ennek első eredményei közé tartozik szerintük, hogy hiába igyekeztek “a gazdasági növekedés élénkítése és az ország finanszírozási helyzetének javítása érdekében” folyamatosan beavatkozni a monetáris politika független működésébe, 

az eredmények nem igazolták a beavatkozásokat. 

“A magyar gazdaság mélyen a tervezett +1,5 százalékos vagy épp az EU átlagát jelentő +0,5 százalékos GDP növekedés alatt teljesített. Gazdasági kibocsátásunk 0,9 százalékkal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal) csökkent 2023-ban. Az intézkedések ráadásul a magyar gazdaság befektetői és hitelminősítői megítélését is rontották végeredményben magasabb kockázati felárakat és drágább finanszírozási költségeket eredményezve.”

A gazdaságtörténet tanulságai Magyarországon is működnek. A kívánt eredményeket nem sikerült elérni, a negatív mellékhatások viszont egy egyébként is veszélyes világgazdasági közegben növelték az ország sérülékenységét, gyengítették pénzügyi szuverenitását és lassítják a recesszióból való kilábalás folyamatát” – állapítja meg a jegybank, majd aprólékosan, tételesen bemutatja, milyen intézkedések gyakorolták a leginkább negatív hatást, kiemelve az alábbi területeket:

• Betétikamat-sapkák
• Hitelekre vonatkozó kamatstop
• Üzemanyagok és alapvető élelmiszerek elhúzódó ársapkája
• MNB-diszkontkötvény vásárlásának korlátozása
• Egyes befektetési alapok portfóliószerkezetének szabályozása
• „Önkéntes” hitelkamatplafon
• A BUBOR mint referenciakamat lecserélésének bizonytalanságokat erősítő felvetése
• Folyamatos kommunikációs nyomás a nagyobb kamatcsökkentések irányába
• Kamatdöntések idejére időzített negatív piacbefolyásoló kommunikáció
• Elmaradó egyeztetések a monetáris politikai kereteket is érintő pénzügy jogszabály-változtatások esetében
• Inflációs célsávval kapcsolatos vita elindítása