Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nyers adat szerint 1,8, munkanaphatástól megtisztítva 1,4 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés idén februárban az egy évvel korábbihoz képest – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Januárhoz viszonyítva 3,5 százalékos volt a növekedés.
Hosszú negatív folyamat tört meg: ez előtt tizenhárom egymást követő hónapban mindig csökkenést mért a KSH az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak a kimondottan gyenge 2023-ashoz képest pozitív a változás, a 2022-es csúcsoktól elmarad.
A részletekről a KSH egyelőre annyit közölt, hogy a járműgyártás, valamint az élelmiszeripar növekedést mutatott, a villamos berendezések gyártása, benne az akkumulátorgyártással, valamint az elektronikai termékek gyártása ellenben visszaesett.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatot: pozitív meglepetést látunk, főleg az múlta felül a várakozásokat, hogy januárhoz viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt a termelés. De érdemes óvatosnak lenni – tette hozzá. Az európai és az ázsiai ipar növekedése ugyanis gyenge lábakon áll, a kereslet alacsony, a készletállományokat viszont feltöltötték, így aztán egyre kevesebb az új rendelés. Több ipari felmérés is arra utal, hogy javulás kezdődhet, de arra, hogy ebből trend is legyen Magyarországon, valószínűleg még várnunk kell az elemző szerint akár az év második feléig, amikorra a feltöltött készletek kifutnak, és újra több rendelés érkezhet be. Ráadásul a mostani felpattanás is inkább az exporthoz köthető, nem a magyarok vásárolják igazán az országon belül gyártott árukat, ahogy azt a csalódást keltő, szintén ma reggel közzétett kiskereskedelmi adat mutatja:
