Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az MBH Bank elemzői 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak a 2024-es évre – közölték újságírókkal a bank szakértői. Ezzel módosították a korábbi 3,5 százalékos előrejelzésüket, míg a 2025-ös évre várt növekedés mértékét 3,7 százalékban határozták meg. A 2,7 százalék optimistább a Pénzügyminisztérium 2,5 százalékos várakozásánál.
Az MBH szakértőinek indoklása szerint az előzetes várakozásokkal ellentétben a külső kereslet bővülése lassabb ütemben indult el, valamint a lakossági fogyasztás sem érte el a várt mértéket. Ennek ellenére a hosszú távú kilátások változatlanok, csupán eltolódtak körülbelül hat hónappal, így a hazai gazdaság pályája továbbra is pozitív.
A reálbérek 2023 szeptembere óta növekedést mutatnak, ami a következő hónapokban egyre inkább megjelenhet a fogyasztásban is, ezzel lökést adva a gazdasági növekedésnek. Az elemzők szerint a forint az év végére a 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben.
Az év második felében előreláthatóan megindulhat a fellendülés, amelynek hajtóereje elsősorban a fogyasztás lesz a felhasználási oldalon, míg termelési oldalon az ipar, a kereskedelem és a vendéglátószektor játszanak majd meghatározó szerepet. Az elemzők előző negyedéves előrejelzéséhez képest jelentős változás, hogy az ipar fellendülése várhatóan kisebb mértékű lehet. Ennek oka elsősorban Magyarország exportpiacainak gyengélkedése, aminek következtében a nettó export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is visszafogottabb lehet. Eközben a kormányzati beruházások mértéke is csökkenhet, amely így alacsonyabb szinten tartja a beruházásokat.
Az MBH idei inflációs várakozása 4,1 százalék, míg a következő évi 3,1 százalékos helyett, 3,4 százalékos átlagos inflációt várnak. A hitelintézet elemzői szerint az idei év első hónapjaiban még folytatódott, de érdemben lassult a dezinfláció, azonban a következő hónapokban már magasabb értékekkel kell számolni.
„A munkaerőpiac feszessége a közelmúltban kissé enyhült, ugyanakkor a gazdaság a következő időszakban is a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat” – véli Árokszállási Zoltán. A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta nem látott magas szinteket ért el, azonban az MBH Bank elemzői nem számolnak azzal, hogy a gazdaság várható élénkülése mellett tartósan 4,5 százalék feletti szinten maradna. A 2024-re vonatkozó munkanélküliségi előrejelzés szintjét 0,3 százalékponttal emelték az elemzők, így ez 4,2 százalékra emelkedett, míg a 2025-ös előrejelzést 0,2 százalékponttal magasabbra, 3,7 százalékra módosították. A reálbérek 2023 szeptembere óta ismét tapasztalható növekedést mutatnak, amely azonban egyelőre csak kis mértékben tükröződik a fogyasztásban, a következő hónapokban ugyanakkor fokozatosan javulhat a kereslet.
Az MNB az év eddigi hónapjaiban folytatta a kamatcsökkentéseket, amelynek eredményeként az alapkamat a 2023 év végi 10,75 százalékról április végéig 7,75 százalékra csökkent. „A februárban végrehajtott 100 bázispontos egyszeri kamatvágásnak a dezinfláció mellett teret engedett a kockázati megítélés kedvezőbb alakulása, de ezt követően a kamatcsökkentési ciklus márciusban visszatért a korábbi 75 bázispontos ütemhez, áprilisban pedig 50 bázispontosra lassult, részben a romló kockázati megítélés következtében” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
Kérdésünkre az elemzők kifejtették, hogy a számos bizonytalansága okán óvatos gyakorlat várható a jegybankoktól.
Árokszállási Zoltán, bank szakértője kérdésünkre elmondta, hogy jelen helyzetben a hazai jegybanki politikának és finanszírozási tervezésnek inkább az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, semmint az Európai Központi Bank a mérvadó.
