Nem sok jóra számíthattunk az április–júniusi GDP-adatokban, de amilyen számokat kiadott a Központi Statisztikai Hivatal, azok még a rossz várakozásoknál is gyengébbek lettek:

1,5 százalékkal volt nagyobb a magyar gazdasági teljesítmény az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor, idén január–márciushoz képest pedig 0,2 százalékkal csökkent a mutató.

A Portfolio által megkérdezett elemzők 1,8-2,5 százalék közötti éves növekedést és 0,5 százalék környéki negyedéves pluszt vártak, a tizenegy elemző közül csak ketten mondtak nagyjából annyira rosszat, mint amilyen a végleges szám lett.

Egy kicsit még az előző negyedév számát is módosították, az eddigi 1,7-ről 1,6 százalékosra korrigálták.

Persze első ránézésre ez nagyon jó adatnak tűnhet, hiszen január–márciusban már az 1,6 százalékos növekedési mutató is jókora pozitív meglepetés volt. Most viszont sajnos nem arról van szó, hogy magunktól ennyire jók lennénk. Azért jöhetett ki egy ilyen, az előzőnél magasabb szám, mert a tavaly ilyenkori bázis rémes – 2023 második negyedévében épp 2,4 százalékos visszaesést éltünk át –, úgyhogy ahhoz képest ez a gyenge teljesítmény is javulás.

Pedig az év meglepően erősen indult. Most viszont Nagy Márton már előre igyekezett óvatosabbra venni a várakozásokat: a gazdasági miniszter múlt héten az InfoRádióban beszélt arról, hogy háborús környezetben 4 százalékos növekedést elérni nem lehet, szépnek számítana az is, ha az év egészében meglenne a 2 százalék. A kormány eredetileg 4 százalékos éves növekedést ígért, most már próbálnak úgy tenni, mintha ilyen ígéret nem is hangzott volna el.

Azt minden komolyan vehető elemző elmondta már régen, hogy a valósághoz semmi köze nincs a 4 százalékos álomnak, a kormány pedig egy idő után 3-4 százalékról kezdett el beszélni, majd 2,5-ről, most már a 2 is sikernek számítana a kommunikációjuk szerint. A nemzetközi szervezetek és a legtöbb elemző kicsivel 2 százalék fölötti éves növekedésre számít, az IMF például 2,2, az OECD 2,4 százalékosra.

A részleteket a statisztikai hivatal hagyományosan később teszi közzé, egyelőre konkrét számok nélkül annyit közölt a KSH, hogy az ipar fékezte leginkább a növekedést, az építőipar és az ingatlanügyletek pedig pörgették valamennyire a gazdaságot.

Azt a korábbi adatokból is lehetett látni, hogy az iparunk bajban van, áprilisban 2,4, májusban 4,9 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban (a júniusi számot később adják ki). Ez nagyon csúnyán visszafogja az egész magyar gazdaságot, az pedig a kormány számára különösen fájdalmas lehet, hogy az akkugyártás, amelynek a támogatására szórják a pénzt, áprilisban 23, májusban 32 százalékkal zuhant. A járműipar, amely azért változatlanul a legfontosabb, áprilisban még 7 százalékkal nőtt, májusban aztán már 14,5 százalékkal visszaesett. Eközben a nagyberuházásoknál is felhasználható EU-pénzek zárolását továbbra sem oldották fel, úgyhogy a beruházások és az építőipar sem nagyon tudja a korábban várt 4 százalék környékére vinni a növekedést.

Az első negyedévben a szolgáltató szektor mentette meg a gazdaságot, és mivel ebből kevesebb adat érkezik be két GDP-szám közlése közben, az volt a nagy kérdés, most is lesz-e valami meglepetés. Azt tudtuk, hogy a kiskereskedelem forgalma áprilisban 3,2, májusban pedig 3,6 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, és azt is, hogy ez azért az idei év elejéhez képest havi szinten gyengébb volt. A többi szolgáltatásnál egy negyedévvel ezelőtt azt láthattuk, hogy sokan még kifizetik a magasabb árakat, úgyhogy ott volt növekedés.

Viszont ez csak azt jelenti, hogy legfeljebb a – minden máshoz képest még most is csúnya – szolgáltatásinflációval tartjuk a lépést, a fogyasztás igazi felpörgése, amitől a kormány azt reméli, hogy majd beindítja a gazdaságot, még várat magára. És azután, hogy sokan felélték a tartalékaikat az elmúlt két évben, ez a folyamat legfeljebb nagyon lassan változhat a következő hónapokban.

És végül itt van a mezőgazdaság, amely tavaly átlagos évet produkált (ez jelent meg a számokban a 2022-es extrém aszályhoz képest gigantikus, 66-88 százalékos növekedésként). Itt valószínűbb, hogy nem a második negyedév lesz az igazán problémás: április első felében persze aggasztó volt, hogy alig esett eső, és hogy nagyjából február óta 5-10 fokkal melegebb volt, mint amilyen kellene, hogy legyen, de utána elmúlt az aszály, és egy darabig a durva hőséget is megúsztuk. Ha baj lesz, azt sokkal inkább a júliusi forró és száraz idő fogja okozni – és ahogy 2022-ben láthattuk, az tényleg csúnyán visszavetheti a gazdaságot.

A KSH most úgy számol: az első félévben 1,5 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint 2023 januárja és júniusa között. És tavaly ez a két negyedév volt igazán csúnya, azaz most még alacsony bázishoz viszonyítunk. Vagyis ha nagy változás nem történik igencsak hamar, akkor lassan a sokadszor lejjebb vitt kormányzati célkitűzéseket is elengedhetjük.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fülöp Máté

Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends.