Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kérdés, ami most „mindenkit” foglalkoztat, hogy bár a reálbérek dinamikusan nőnek, mégsem talál magára a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás”
– mondta Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács kamatdöntését magyarázó sajtótájékoztatón. „Mindenki” alatt valójában elsősorban Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert és a tárcáját kell érteni – aki lépten-nyomon „fogyasztási puzzle”-ről, az „óvatossági motívum” lassú oldódásáról beszél mostanában. Az NGM szakértői pedig egy különösebben semmi újdonságot nem tartalmazó elemzést publikáltak nemrég.
Virág Barnabás az alábbiak szerint rakta ki Nagy Márton puzzle-jét. A problémára öt válasz van, nincs egy megoldás.
- Kérdés, mekkora a tényleges jövedelemnövekedés? A bérek emelkedése dinamikus. De van benne fehéredési hatás is, különösen a minimálbér környékén. Vagyis sok szürkén, feketén foglalkoztatott kap immár legális formában teljes fizetést.
- A bérek csak a lakossági jövedelmek felét adják. A transzfereket (például nyugdíjak, családtámogatások stb.), a vállalkozói jövedelmeket érdemben alacsonyabb dinamika jellemzi.
- A megtakarítások nőttek belföldön és külföldön. Ezt még szét kell szálazni, a megtakarítások egy része egyre inkább külföldre kerül.
- Lakáspiaci fordulat történt.
- Növekszik a határon túli és online vásárlások mértéke.
Virág Barnabás jelezte, hogy a jegybank szakemberei még dolgoznak a problémán, a részletek a szeptemberi Inflációs jelentésben várhatók. Beleértve, hogy az egyes tényezőknek mekkora részesedése van a belső kereslet fékezésében.
Az infláció csökkenni fog, a maginfláció töretlenül nő
A Monetáris Tanács ezúttal úgy döntött, nem csökkenti az alapkamat mértékét, azt 6,75 százalékon tartja. A döntés mögötti egyik tényező, hogy júliusban az infláció 4 százalék fölé emelkedett, a maginfláció is nőtt, amit döntően az élelmiszerárak emelkedése okozott.
Virág arról is beszélt, hogy a hosszabb távú inflációs kép nem változott: az infláció várhatóan visszatér a toleranciasávba. Ellenben volt egy meglepetés is: júliusban általában csökkenni szoktak az élelmiszerárak, most mégis növekedés volt. Az ezt okozó egyedi hatás a kötelező akciózás kivezetése lehetett – vélte Virág, aki szerint éppen ezért az augusztusi adat kiemelten fontos lesz, különösen az élelmiszerárak alakulása tekintetében.
A maginfláció, a visszatekintő, inflációkövető árazások miatt nőni fog, a dezinfláció pedig majd csak 2025 első negyedévében folytatódik.
A szolgáltatások inflációját továbbra is kiemelt figyelemmel követik. Jó hír, hogy júliusban a havi átárazás már megfelelt a megszokottnak. Kiderül, tartós lesz-e – mondta az MNB alelnöke.
Az infláció hosszú árnyéka
Fontos, hogy lefelé kell taposni az inflációs várakozásokat – hangsúlyozta Virág Barnabás. A statisztikai infláció az első félévben 4 százalék körül volt, a lakosság által érzékelt infláció azonban inkább 8 százalék körül. Ezt le kell szorítani.
A beruházások gyenge alakulása mögött is „az infláció hosszú árnyéka” áll. A cégek körében nagy a bizonytalanság, és a keresleti folyamatok nehéz előre jelezhetősége elsősorban, ami visszafogja a vállalkozásokat. De az árak, a munkaerőköltség és az energiaárak is mind olyan tényezők, amelyek korlátozzák a beruházási tevékenységüket.
Ugyanakkor a kamatok, finanszírozás kérdésköre nincs a 4-5 legfontosabb téma között – szúrt oda Virág ismét Nagy Mártonnak, aki szerint a jegybanknak gazdaságélénkítésbe kellene kezdenie.
A jegybank szerint
a gazdasági-pszichológiai tényezők menedzselése a kulcs. Biztonságra, kiszámíthatóságra van szükség. Az infláció a No. 1. téma a lakosság és a vállalkozások számára
– szögezte le Virág Barnabás.
Még két 25 bázispontos csökkentés jöhet
Ami a további kamatcsökkentéseket illeti, Virág szerint a kamatok óvatos mérséklésére nyílhat tér a következő hónapokban. A tényezők, amelyeket a Monetáris Tanács figyelni fog:
- Augusztusi inflációs adat.
- Nagy jegybankok, EKB és Fed szeptemberi döntései.
- Kockázati megítélés alakulása.
- Lakossági és vállalati bizalom alakulása.
És mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy nőttek a geopolitikai feszültségek. Az inflációs kockázatok miatt óvatos, türelmes megközelítésre van szükség – hangsúlyozta nagyon erősen az alelnök.
Ahogy ebben a hónapban is, 0 és 25 bázispontos csökkentés lesz az asztalon a kamatdöntések alkalmával. Virág szerint a „jelenlegi információk alapján reális forgatókönyv”, hogy egy vagy két kamatcsökkentés lesz még idén. A piaci árazás mintha inkább a kettő felé mozdult volna el.
