Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat mértékén augusztus 27-ei ülésén, az marad 6,75 százalék.
A Monetáris Tanács asztalán – ahogy azt Virág Barnabás jegybanki alelnök a legutóbbi, július végi kamatdöntés után előre jelezte – a kamattartás és a 25 bázispontos vágás volt. Virág akkor azt mondta, „reális” várakozás, hogy az alapkamat év végén 6,25-6,5 százalék lesz. Ide még 1-2 darab 25 bázispontos vágással lehet eljutni. És azt is hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács minden egyes alkalommal, minden hónapban eseti alapon, „adatvezérelt” üzemmódban fog dönteni.
A döntés előzetesen kétesélyesnek tűnt, az elemzői konszenzus – a Portfolio körkérdése szerint – inkább kamattartást valószínűsített.
A Monetáris Tanácsot óvatosságra inthette, hogy a júliusi infláció valamivel magasabb lett a vártnál, az alapfolyamatokat jobban megragadó maginfláció pedig gyorsult – igaz, erre a jegybank (is) számított. A hazai és világgazdasági növekedési kilátások romlása ugyanakkor inkább egy kamatcsökkentés irányába mutattak.
Viszont a jegybank az utóbbi időben az inflációs hatás miatt kiemelt figyelemmel kíséri a pénzpiaci stabilitást, elsősorban a forint árfolyamát, az pedig meglehetősen nagy ingadozásokat mutatott, az euróval szemben megközelítette a 400-at augusztus elején, de járt 392 közelében is.
Összességében a jegybank hónapok óta az óvatosság fontosságát hangsúlyozza, a bizonytalan környezetben kevéssé óvatos lépés lett volna a kamatvágás.
