A jegybank az óvatos megközelítést választotta a kamatdöntéssel

Az alapkamat tartása és 25 bázispontos csökkentése volt az asztalon – a jegybank nem csökkentette az alapkamatot.

  • hvg.hu hvg.hu
A jegybank az óvatos megközelítést választotta a kamatdöntéssel

A jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat mértékén augusztus 27-ei ülésén, az marad 6,75 százalék.

A Monetáris Tanács asztalán – ahogy azt Virág Barnabás jegybanki alelnök a legutóbbi, július végi kamatdöntés után előre jelezte – a kamattartás és a 25 bázispontos vágás volt. Virág akkor azt mondta, „reális” várakozás, hogy az alapkamat év végén 6,25-6,5 százalék lesz. Ide még 1-2 darab 25 bázispontos vágással lehet eljutni. És azt is hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács minden egyes alkalommal, minden hónapban eseti alapon, „adatvezérelt” üzemmódban fog dönteni.

A döntés előzetesen kétesélyesnek tűnt, az elemzői konszenzus – a Portfolio körkérdése szerint – inkább kamattartást valószínűsített.

A Monetáris Tanácsot óvatosságra inthette, hogy a júliusi infláció valamivel magasabb lett a vártnál, az alapfolyamatokat jobban megragadó maginfláció pedig gyorsult – igaz, erre a jegybank (is) számított. A hazai és világgazdasági növekedési kilátások romlása ugyanakkor inkább egy kamatcsökkentés irányába mutattak.

Viszont a jegybank az utóbbi időben az inflációs hatás miatt kiemelt figyelemmel kíséri a pénzpiaci stabilitást, elsősorban a forint árfolyamát, az pedig meglehetősen nagy ingadozásokat mutatott, az euróval szemben megközelítette a 400-at augusztus elején, de járt 392 közelében is.

Összességében a jegybank hónapok óta az óvatosság fontosságát hangsúlyozza, a bizonytalan környezetben kevéssé óvatos lépés lett volna a kamatvágás.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.