Elkezdődött az új tanév, és miközben mindenki azt figyeli, mi lesz most a mobilokkal, be tudják-e tartatni a rendeletet, hogy le kell adni a telefonokat, akad még egy olyan kényelmetlenség, amely a mobilozásnál is sokkal jobban megnehezítheti a tanítást:

iszonyú meleg van.

Most már szó sincs arról, hogy augusztus 20-a környékétől szép lassan lecsengene a nyár, olyan időjárással fordultunk rá a szeptemberre, amilyet a legtöbben valószínűleg legfeljebb egy strandon tudnának elviselni, jégkrémmel, és ott is árnyékban.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még augusztus utolsó napjaiban fordult az oktatásért felelős államtitkárhoz a forróság miatt. Az egyik kérésük az volt, hogy ha a szeptembert hőségriadóval kezdjük el – mint ahogy az azóta valóban történt –, akkor engedélyezhessenek rövidített órákat. Erre egyébként a Klebelsberg Központ pozitívan reagált. A szervezet a Telex kérdésére úgy válaszolt: „Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni kellőképpen az extrém meleget, azt javasoltuk, hogy hajnali átszellőztetéssel, esetenként rövidített órákkal oldják meg a napi működést. A gyermekek érdekét szem előtt tartva a tankerületek egyeztetnek az iskolákkal, és eldöntik, hol van rövidített órákra szükség.”

De a szakszervezetek arra is kérték az államtitkárt, hogy kérje a kormánynál, hogy az oktatásra ugyanolyan munkabiztonsági szabályok vonatkozzanak, mint bármilyen más zárt térben végzett szellemi munkára – választ mostanáig nem kaptak. Erre pedig azért sokan felkaphatják a fejüket: tényleg más szabályok érvényesek az iskolákban, mint más munkahelyeken?

Két rendelet van, amelyekben szabályozzák a helyzetet. Az egyik az iskolák működési szabályait részletezi, a másik pedig a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét határozza meg. A tanárok azt kérik a kormánytól, hogy az iskolákról szólót írják át úgy, hogy összhangba kerüljön a másikkal. Egyrészt azért, mert az iskola is egy munkahely, és persze mert a diákoknak is vannak igényeik, ráadásul egy gyerek sokkal könnyebben száradhat ki vagy kaphat hőgutát, mint egy felnőtt.

A gond ott van, hogy az iskolákról szóló szabály csak arról rendelkezik, hogy mit kell tenni, ha télen túl hideg van: rendkívüli szünetet kell elrendelni, ha műszaki hiba miatt két egymást követő napon sem lehet 20 fok fölé felfűteni az osztálytermeket (aztán persze a gyakorlat néha az, hogy amikor a diákok megmérik, hogy 15 fok van a teremben, akkor elveszik tőlük a hőmérőt). Arra viszont mintha nem gondoltak volna a rendelet megírásakor, hogy szeptemberben vagy június elején nagyon meleg lehet.

Képünk illusztráció!

MTI/Lakatos Péter

A másik, a munkavédelmi rendelet nagyrészt a fizikai munkákkal foglalkozik – tény, aszfaltozni a tűző napon megviseli az embert –, de kitér azért a szellemi munkára is. Odáig rendben is van, hogy ha 24 fok feletti a terem hőmérséklete vagy ha hőségriadó van érvényben, akkor óránként 5-10 perc pihenőt biztosítani kötelező, ez megvan az iskolákban, és az is könnyen megoldható, hogy félóránként 14-16 fokos ivóvizet kapjanak a diákok és tanárok. Eggyel nehezebb betartatni azt, hogy a szabály szerint ahol szellemi munkát végeznek, ott 31 fok alatt kell tartani az effektív hőmérsékletet.

Ez egy kicsit bonyolult fogalom, a levegő hőmérséklete, a földfelszíni hőmérséklet, egy nedvesített érzékelőjű hőmérőn látott érték és a légmozgás alapján számolják ki – aki szeretne, például ezen a kalkulátoron eljátszhadozhat a beállításokkal. Nem hivatalos, de nagyjából jó becslés az, hogy nagy légmozgás nélkül a 31 fokos határértéket alacsony páratartalomnál akkor lépjük át, ha 34-35 fokos a levegő, magas páratartalomnál már 31-32 fok is elég ehhez, ha pedig tudnak huzatot csinálni, egy kicsit melegebbet is kibír az ember.

Valójában abból a szempontból mindegy is a konkrét szám, hogy akár 31 fokos egy terem, akár 35, ott érdemi munkát végezni, akár tanítani, akár tanulni nagyjából lehetetlen. Egy 2015-ben készült amerikai kutatásban ezt számszerűsítették is: diákokkal végeztettek teszteket az év különböző időszakaiban, és arra jutottak, hogy már akkor érezhetően gyengülni kezdenek a matematikai képességek, ha a kinti hőmérséklet 21 fok fölé megy. Amikor pedig túlmegy a hőmérő a 30 fokon (odakint, nem az osztályteremben!), akkor meredeken zuhanni kezd a matekos eredmény. De hogy még egy csavar legyen ebben: az olvasási-szövegértési képességek és a hőmérséklet között nem találtak statisztikailag értékelhető kapcsolatot.

Úgyhogy többen inkább meg sem próbálkoznak a tanítással ilyenkor. Az Eduline írt arról, hogy van olyan iskola, ahol inkább szülői engedéllyel strandra viszik szeptember első hetében a gyerekeket, máshol direkt mostanra szervezték az osztálykirándulást.

Diákok egy mai tanévnyitón

Fazekas István

Pedig bár amikor megírták a mostani szabályokat, nem gondoltak erre – a két magyar rendelet, amiről szó volt, 2002-es, illetve 2012-es –, de most már fel kellene készülni arra, hogy a forró idő egyre korábban kezdődik és egyre tovább tart, és nem csak a szabályok kreatív megkerülésével lehetne kezelni a helyzetet. Ez nem csak magyarországi probléma: Olaszországban augusztusban kérte azt az egyik országos pedagógusszövetség a kormánytól, hogy az extrém hőség és a várható szeptemberi meleg miatt fontolják meg, hogy akár októberre is eltolják az iskolakezdést.

Ezt hallva nyilván szülők tömegei borultak ki. Megszervezni a gyerekek programjait július és augusztus után még szeptemberben is, vagy épp azt megoldani, hogy a kisebbek mellett mindig legyen ott valaki, szinte lehetetlen kihívásnak tűnik, a család pénztárcáját is leapasztja, a szülőknek pedig nagyjából egy nap szabadságuk sem maradna az év többi részére. A magyar szakszervezet erre a problémára az olaszokkal ellentétben gondolt, ők azt ajánlották fel a kormánynak, hogy a hőségriasztás alatt is vállalnák a gyerekfelügyeletet, csak épp tanítás nélkül.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István