Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Vizsgálatot kezdeményez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Lázár János építési és közlekedési miniszter nevéhez fűződő kastélytörvénnyel kapcsolatban. A vizsgálatot azt követően indította a hivatal, hogy Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője feljelentést tett az OLAF-nál az ügyben, a képviselő erről maga számolt be a Facebook-oldalán.
Lázár János tavaly állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amelynek értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta tavaly decemberben, a módosított verziót júniusban fogadta el az Országgyűlés. Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány, az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be.
Első körben nyolc kastélyt hirdetett meg a miniszter, ezekre összesen 22 milliárd forintot, ebből 13,3 milliárd forint EU-s támogatást költött a kormány.
A meghirdetett ingatlanok az alábbiak:
- a bajnai Sándor–Metternich-kastély,
- a füzérradványi Károlyi-kastély,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastély,
- a sümegi püspöki palota,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastély,
- a tatai Esterházy-kastély,
- a dégi Festetics-kastély,
- az Esterházy-kastély és a hozzá kapcsolódó majki kamalduli remeteség.
