Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Saját zsebből előlegezte meg a kormány az EU-s támogatások kifizetését, most mégis visszakérnék a falusi önkormányzatoknak kiutalt összeget.
„Úgy tűnik, tömegesen kéri vissza a falusi önkormányzatoktól az állam a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. A politikus jelezte: több helyről is eljutott hozzá olyan levél, amelyben a Magyar Államkincstár arra szólítja fel az önkormányzatokat, hogy öt napon belül fizessék vissza a fel nem használt előleget.
Hadházy anonimizálva közzé is tette az egyik ilyen felszólítást:
A politikus szerint a kormány úgy kezdte el osztogatni a pénzeket, hogy az uniós forrásoknak csak egy kisebb része érkezett meg az országba, a falvaknak pedig – egyelőre saját pénzből – előleget is osztott. Úgy véli, most ezt követelik vissza, a pénzből pedig „a központi költségvetés gyalázatos állapotát akarják kozmetikázni”. Hozzátette: azt egyelőre nem tudni, hogy az előleget csak azoktól a településektől kérik-e vissza, ahol a választáson leváltották a korábbi kormánypárti vezetést.
Hadházy emlékeztetett: 2017 környékén, amikor még ömlöttek az országba az uniós pénzek, a falvaknak szánt úgynevezett TOP-os projekteknek nemcsak a 10 százalékát, hanem a teljes összegét kiutalták előlegként. „Aztán »megsúgták« a polgármestereknek, hogy amíg nem indul az építkezés, nyugodtan nyúljanak a pénzhez, és használhatják a falu más számláinak kifizetésére.” A politikus szerint sokan éltek is ezzel, hiszen ezzel párhuzamosan teljesen ellehetetlenült már a falusi önkormányzatok finanszírozása.
A támogatás összegével és az érintett önkormányzatokkal kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Magyar Államkincstárnak. Frissítjük a cikkünket, amint válaszolnak.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.