Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magas kamatok továbbra is jókora veszteséget okoznak a jegybanknak, bár legalább már 2023-hoz képest javult a helyzet.
386 milliárd forint veszteséggel zárta a Magyar Nemzeti Bank az idei első fél évet – derül ki az MNB most kiadott jelentéséből. Most már hosszú ideje sorozatban veszteségeket termel a jegybank: 2021-ben ment le kis mínuszba, 2022-ben 400 milliárdos, 2023-ban pedig 1736 milliárd forintos volt az MNB éves vesztesége, ebből az első fél évben 999 milliárdot hozott össze.
A veszteséget az magyarázza, hogy rendkívül sok kamatot kellett fizetni. A 2022–2023-as nagy infláció megfékezéséhez az MNB 18 százalékosra emelte az irányadó kamatot, és bár idén ezt már csökkentették, de még mindig veszteséges maradt a jegybank:
a kamatkiadások és a bevételek mérlege 435 milliárd forintos mínuszt hozott.
A veszteséget mérsékelte, hogy a forint gyengült. Ez 93 milliárd forinttal javította a jegybank mérlegét.
A korábbi szabályok szerint a költségvetésből kellene kipótolni az MNB veszteségét, azonban amikor néhány éve elszállt a hiány, akkor úgy írták át a törvényt, hogy belefér egy ilyen veszteség is, azzal a feltétellel, hogy a következő évek nyereségéből kell majd pótolni a mostani mínuszokat.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.