Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A magyarok mindössze 22 százaléka tudna zsebből fedezni egy hirtelen jött, nagyjából egymillió forintos kiadást – derül ki az economx megbízásából készített kutatásból. Közel ugyanennyien, a válaszadók 20 százaléka nem tudna mihez kezdeni egy ekkora költség felmerülése esetén. 17-17 százalék ismerősöktől kérne kölcsönt vagy hitelt venne fel, 11 százalék eladna valamit, 3 százalék használna hitelkártyát, míg 10 százalék valamilyen egyéb megoldást találna.
A kutatásból az is kiderül, hogy a nők pénzügyileg jóval kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak, míg utóbbiaknak 31 százaléka tudná fedezni a hirtelen jött kiadást zsebből, addig a nőknek csak 15 százaléka, míg 24 százalékuknak fogalma sincs, mihez kezdene ilyen helyzetben. A nőknek ugyanakkor nagyobb része kérne kölcsön családtagtól vagy baráttól (19, szemben a férfiak 14 százalékával).
A korosztályok közül a fiatalabbak, a 40 év alattiak tudnák a legnagyobb részben kifizetni a hirtelen jött kiadást (26 százalék), a 40-59 éveseknél 21, a 60 felettieknél 20 százalék ez az arány. Ismerősökre a fiatalabbak és az idősebbek jóval nagyobb arányban (19, illetve 22 százalék) támaszkodnának, mint a középső generáció (10 százalék).
A diplomásoknak több mint harmada, 34 százaléka tudná zsebből fedezni a milliós költséget, a középfokú végzettséggel rendelkezőknek 18, az alapfokúval rendelkezőknek pedig 22 százaléka lenne képes ugyanerre. Településtípus tekintetében a falvak és községek lakó a legkiszolgáltatottabbak, mindössze 12 százalékuk tudná kifizetni a kiadást, a legjobb helyzetben a megyeszékhelyek lakói vannak, 36 százalékuknak van legalább egymilliós megtakarítása, őket a főváros (31 százalék) és más városok lakói követik (20 százalék).
Az elmúlt hónapokban megnőtt azoknak a száma, akik magánkölcsön miatt fordultak közjegyzőhöz, erről már Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke beszélt az Indexnek. A kamarai elnök szerint akkor is érdemes szerződést kötni, ha valaki ismerősnek ad kölcsönt, az esetek csaknem felében azonban csak szóban állapodnak meg a feltételekről a MOKK tavaszi felmérése szerint. Ha a szerződést közjegyző is hitelesíti, akkor a hitelező bíróság bevonása nélkül is fordulhat végrehajtóhoz.
A közjegyzők szerint megnőtt az egyoldalú kötelezettségvállalások száma is. Ilyet akár a kölcsönadás után is tehet az adós, amellyel elismeri a fennálló adósság tartozását, így a kölcsönadónak nem kell bírósághoz fordulnia, hogy visszaszerezze pénzét.
