Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
2023-ban összesen 2282 milliárd forintot költött el a kormány a rezsivédelmi alapból, de a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint ebből 298 milliárd olyan kifizetésekre ment, melyeket “egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át, tehát nem arra költöttek el, mint amire felcímkézték, írja a Népszava hétfői száma a jegybank friss Költségvetési jelentése alapján.
Az elemzők most tüzetesebben csak a tavalyi költéseket vizsgálták meg, de becsléseik szerint a kormány rezsivédelem címszó alatt már 2022-ben is elköltött 699 milliárd forintot. Tavaly szerintük a rezsivédelmi kiadások 13 százaléka ment nem rezsivédelmi célokra, és ha 2022-ben is 10-15 százalékos volt a félrecélzási arány, akkor abban az évben 70-100 milliárd forint kérdéses felhasználásáról lehet szó.
Idén pedig az MNB szerint 996 milliárdot fizet majd ki a kormány a rezsivédelmi alapból, de, köszönhetően a világpiaci árak csökkenésének, ebből 689 milliárd mehet majd a lakossági rezsitámogatásra, a többi pedig cégekhez, önkormányzatokhoz, egyházakhoz, civil szervezetekhez kerül. Az alap bevételei az MNB várakozásai szerint az évben 1125 milliárdra rúgnak, így végül 129 milliárd megtakarítás keletkezik itt. A jegybanki elemzők szerint ugyanakkor ezt a megtakarítást jelentős részben várhatóan megint egyéb, nem rezsivédelmi célokra költheti el a kormány. Ebből az olvasható ki a Népszava szerint, hogy a szokásos, év végi pénzszórásban találhat majd gazdára az összeg.
Ha megvalósul az MNB jóslata, akkor a kormány 2022-2024-ben kb. 500 milliárdot költ el a rezsivédelmi alapból olyan célokra, melyek nem a rezsivédelmet szolgálják. Összevetésül: családtámogatásokra 400 milliárd megy el – igaz, nem három, hanem egy év alatt.
