Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„Tények és javaslatok a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható hazai akkumulátor iparági értéklánc kialakításával kapcsolatban” című, 2023-ban jegyzett tanulmány jelent meg a Magyar Akkumulátor Szövetség honlapján, amelynek egyik függeléke felsorolja a megvalósult és tervezett akkuipari beruházásokat Magyarországon. Ebben világosan szerepel: A Volkswagen-csoport terve az, hogy akkumulátorcellákat gyártson a Győr melletti Győrszentivánon – szúrta ki a 444.
Alulról a második sorban a tervezett VW-üzem
Magyar Akkumulátor Szövetség
Azon a Győrszentivánon, amely aggódó lakosainak egyikét Győr tavasszal leváltott fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András élő adásban provokatőrnek nevezte, és az Audi (a VW-csoport tagja) és a kormány is vehemensen tagadta az üzemépítés tényét.
Ugyanakkor nemzetközi forrásokból már korábban kiderült, hogy a VW egy kelet-európai országban akkugyárat építene, egy kormányrendelet 2022 januárjában pedig kijelölt egy 400 hektáros területet Győrszentiván határában GIPZ besorolású, azaz jelentős mértékben zavaró hatású övezetnek (igaz, ez valójában önkormányzati hatáskör, tehát egyedül Győr minősíthette volna át, ez viszont azóta se történt meg).
A helyi lakosok is ekkor kezdtek el gyanakodni, és terjedni kezdett, hogy az Audi-gyárhoz kapcsolódó akkumulátorgyár épülhet az álmos kertváros határában.
A győrszentivániak egyelőre fellélegezhetnek: a Volkswagen már 2023 végén bejelentette, hogy az elektromos autók iránti gyengülő kereslet miatt egyelőre biztosan nem építi meg a tervezett akkuüzemet. Idén májusban pedig Dézsi bejelentette: úgy változtattak a győrszentiváni tervezett ipari park besorolásán, hogy arra akkumulátorgyár biztosan nem épülhet.
