szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Utcaszintre lebontva tette közzé a KSH, milyen árakon lehetett tavaly ingatlanokat eladni. Az ország legdrágább utcája most először nem budapesti, az első helyhez 2 millió 639 ezer forintos négyzetméterár kellett, míg a legolcsóbb helyen 23 ezer forint volt a házak négyzetméterenkénti ára.

Most először történik meg, hogy nem Budapesten van az utca, ahol jelenleg a legdrágábbak az ingatlanok. A Központi Statisztikai Hivatal 1997 óta minden évben elkészíti az ingatlanárak utcaszintre lebontott listáját, a 2023-as adatok összesítésével mostanra készültek el.

A listába azok az utcák kerültek be, ahol egy év alatt legalább három ingatlant eladtak, így idén 4656 utcát lehetett rangsorolni. A KSH adattárában mindenki meg tudja nézni megyei, városi és ahol van elég adat, ott utcai bontásban is a lakásárakat, ezt ide kattintva érhetik el.

Budapestről pedig egy látványos, utcaszintű térképet készítettek, ahol az elmúlt évek áraival is össze lehet hasonlítani a mostanit. Már a kerületi bontás is sokat elmond, de érdemes átkattintani a KSH oldalára is az utcánkénti bontás animációjához.

Az első vidéki utca, amely az ország legdrágábbja lett, Balatonfüredről az Aranyhíd sétány (nyitóképünkön az ottani utcakép látható), az ottani négy lakás átlagosan 2 millió 639 ezer forintos négyzetméteráron kelt el. A Top20-ban ezen kívül még két vidéki közterület szerepel: Balatonlelléről a Köztársaság utca, illetve Siófokról a Vitorlás utca. Mindkettő a helyi főutcáról vezet le a tópartig, míg a balatonfüredi sétány végig a parton halad.

Ikonikus hely a lista második helyezettje is: a budapesti Kossuth tér, ahol három lakást adtak el tavaly, átlagosan 2 millió 539 ezer forintba kerül négyzetméterenként az, hogy az ember reggelizés közben megszemlélhesse a munkába igyekvő képviselőket.

A kormányülésen sem hagyták szó nélkül, hogy Lázár János 4,5 milliós négyzetméteráron szerzett lakást az államnak

A magyar állam - élve az elővásárlási jogával - 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak - ezen már a kormány ülésén is fennakadtak.

Ez után sorban nyolc budai utca következik a listán – a dobogóra még a II. kerületből a Ruthén út került fel.

A 20 legdrágább utcába kerüléshez 1 millió 616 ezer forintos négyzetméterárra van szükség – 2015-ben nem volt még olyan utca az országban, ahol ilyen árak lettek volna.

Összesen 549 olyan utca van az országban, ahol legalább egymillió forintos a négyzetméterár. Ezek közül

  • 276 található Budán,
  • 224 Pesten,
  • 18 a fővárosi agglomerációban,
  • szintén 18 a Balatonnál,
  • 13 pedig az ország többi részén.

És mi a helyzet akkor, ha az ország legolcsóbb utcáit keressük?

A lista legvégén, a 4656. helyen Kiskunlacházáról a Templom utca áll, onnan három házat sikerült tavaly eladni átlagosan – nem elírás – 23 ezer forintért. A második, illetve harmadik legolcsóbb Borsodnádasd Kölcsey utcája, illetve Mezőhegyesről a Battonyai út, 25, illetve 26 ezer forintos árakkal. Az ország 20 legolcsóbb utcája közül 19 kelet-magyarországi, a kivétel a mohácsi Bajcsy-Zsilinszky utca, 27 ezer forintos átlagos árakkal. Ami pedig Budapestet illeti, Pesterzsébetről a Barkó utca lakásai voltak tavaly a legolcsóbbak, azok átlagosan 226 ezer forintos négyzetméteráron keltek el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!