A dunaújvárosi önkormányzat közleményben szólítja fel a kormányt, hogy vegye állami kézbe a dunaújvárosi vasművet, ha már „a közreműködésével lezavart Lyberty-privatizáció a padlóra küldte“ az üzemet – írja közleményében az Dunaújváros önkormányzat.

Az önkormányzat szerint a kormány mindent megtett, hogy a Libertyhez kerüljön az üzem, de egy évvel az átadás után bebizonyosodott, hogy igazuk volt az eladást ellenzőknek. Ők már akkor felhívták arra a figyelmet, hogy a Liberty szerte Európában gondokkal küzd és kétséges, hogy a hangzatos ígéretekből bármit is meg tud valósítani – áll a közleményben.

A Dunaferr felszámolás alá jutott vállalataihoz tavaly érkezett a brit-indiai Liberty Steel, a dolgozókat és az új cégekbe szervezett életképes eszközöket kivásárolhatta, ám az állami segítség ellenére sem tud működni a vasmű.

Az önkormányzat arra is felhívta a figyelmet, hogy a Liberty nem indította újra a termelést, mélypontra jutottak a munkakörülmények és legutóbb már a dolgozók munkabérének kifizetése sem sikerült. Arra is emlékeztet az iparváros közleménye, hogy a kormány 2022-ben úgy mondta ki rendeletben a gyár fizetőképtelenségét, hogy az üzemben zajlott a termelés és a dolgozók kapták a fizetésüket. Azt is hozzáteszik, hogy a kormány egy le nem adott beszámolóra hivatkozva „behívta” a Libertyt, jóllehet korábban az állami tulajdonba vételt szorgalmazták.

2023-ban minden más érdeklődő céget kizártak a pályázatból, így csak a Liberty maradt, ám az átvétel után nem sokkal – papíron a kormány által kirendelt felszámolóbiztos döntése alapján – leállították a termelést – hívja fel a figyelmet az önkormányzat, majd arra is emlékeztetnek, hogy mindeközben a kormányzati körök kommunikációja szerint a leállások, leépítések valójában jó hírek, és gyors helyreállást jósoltak a gyárnak. A közlemény szerint többen még a legnehezebb időkben is hittek a kormányzati ígéretnek, a kokszoló bedöntéséével ki is várták a választások másnapját.

Dunaújváros cáfolja az állítást, miszerint a munkások béreit a kormány biztosítja, ezt a munkavállalók által befizetett járulékokból feltöltött Bérgarancia Alapból állják, amelyet a felszámolás során, első helyen vissza kell fizetni oda, a vasmű vagyonának értékesítéséből.

„Akik oly sokszor és oly hosszan ostorozták a hibás privatizációt, egy olyan cég kezébe adták hazánk utolsó acélgyárát, akik egy percig sem termeltek ott acélt, de bedöntötték a kokszolót és alig egy év alatt csődbe mentek, jelentős köztartozást felhalmozva, mert nem fizették tisztességesen sem az adókat, sem a közüzemi díjat, miközben a megkapott szén-dioxid kvótát dobra verték, az elektrokemence és a termelés felfuttatásának hamis ígéretével” – fakad ki az önkormányzat. Majd hozzáteszi, hogy a hiába volt igazuk, a kormány nem hallgatott rájuk, sőt arrogáns kioktatással válaszolt.

A megyei jogú város álláspontja szerint nem csupán a Dunaújvárosnak, a térségnek, hanem a nemzetgazdaságnak is fontos volt az acélgyár és azt is hozzáteszi, hogy jelenleg „stratégiai baklövés lenne acélgyár nélkül hagyni Magyarországot” és nem tehetnek utcára ötezer embert.

A közlemény a kormányhoz intézett felszólítással zárul: „nincs hova tovább várni, a kormány végre állja a szavát és vegye állami kézbe a dunaújvárosi vasművet”.

A HVG korábbi elemzéséből kiderül, hogy végleges megoldás a Dunaferr zöldítése, elektromos ívkemencék beszerzése lenne, ám ekkora fejlesztésre nincs európai jelentkező. Kína viszont úttörőként léphetne be ezzel az uniós piacra. A Liberty Hszi Csin-ping elnök budapesti vizitje után hírül is adta, hogy az ottani állami Sinosure exporthitel-biztosító beszállna a projektbe. Ez azt jelenti, hogy garantálná a kínai beszállítók pénzügyi biztonságát, ha a Liberty nem lenne képes törleszteni a szintén kínai állami CITIC banktól remélt fejlesztési hitelt. A Liberty Dunaújváros és a kínai CISDI vállalat ezt megelőzően szerződést írt alá egy évi másfél millió tonna kapacitású elektromos kemence megvalósíthatósági tanulmányáról – konkrét szállításról egyelőre nincs szó. Ám kérdés, hogy az egyre rosszabbra forduló helyzet miatt ez még lehetséges opció-e, illetve a válsághelyzet mennyire drágítaná a hiteleket.